Az ellenzék – és különösen az emberi jogi fundamentalisták – által gyakran hivatkozott, de részleteiben szinte soha nem idézett genfi egyezmény és az azt kiegészítő jegyzőkönyv a valóságban egyáltalán nem ró befogadási kötelezettséget hazánkra a Közel-Keletről vagy Afrikából érkező menekültek esetén, és nem igaz az sem, hogy a migránsok nem büntethetők az illegális határátlépésük miatt.
A konvenció ugyanis szó szerint azt mondja ki: „A Szerződő Államok az országba való jogellenes belépésük vagy tartózkodásuk miatt nem sújtják büntetéssel azokat a menekülteket, akik közvetlenül (!) olyan területről érkeztek, ahol életük, vagy szabadságuk (…) veszélyeztetve volt, (…) feltéve, hogy haladéktalanul (!) jelentkeznek a hatóságoknál és kellőképpen megindokolják (!) jogellenes belépésüket, illetőleg jelenlétüket.”
A fenti kritériumoknak egyetlen, Európába érkező migráns sem felel meg, mert nem közvetlenül olyan területről érkeztek, ahol életük vagy szabadságuk veszélyben volt, nem jelentkeztek haladéktalanul a hatóságoknál, és nem tudják kellőképpen megindokolni azt, hogy miért tettek meg több ezer kilométert, léptek át akár tucatnyi államhatárt – illegálisan. A genfi egyezmény és az azt kiegészítő jegyzőkönyv minden migránst védelmünkbe kell vennünk típusú interpretációi tehát hazugok.
Ahogy hazug az ’56-os magyar menekültek és az ázsiai, szubszaharai migránsok között vont minden párhuzam is, hiszen az ’56-os emigránsok közvetlenül a szovjet megszállás alatt álló Magyar Népköztársaság területéről érkeztek a szomszédos Ausztriába, ott haladéktalanul jelentkeztek a hatóságoknál, és kellőképpen megindokolták jogellenes belépésüket, illetve jelenlétüket.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője szerint is egyértelmű, hogy a genfi menekültügyi egyezmény szerint a menekültstátus a háború, üldözés elől menekülő számára egy ideiglenes védelemhez való jog, amely csak és kizárólag az első biztonságos országban jár.
A szakértő kiemelte: bár az uniós jogszabályok is adnak arra lehetőséget, hogy egy állam megtagadja a védelmet arra hivatkozva, hogy az illető azt megelőzően járt már biztonságos harmadik országban, sajnos az üldözés fogalmát a különböző emberi jogi fundamentalista szervezetek, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és nemzetközi bíróságok annyira kiterjesztően értelmezik, hogy abba valamennyi, emberi vágyból kreált emberi jog sérelme beletartozik.
– Így lett az eredeti menedékjogból egy globális szociális ellátáshoz való jog, érdemes a magyar alkotmányos szabályok között is rögzíteni az első biztonságos ország elvét, és így is védeni a nemzeti szuverenitást – fejtette ki.