– Orbán Viktor magyar miniszterelnök október 23-i beszéde arról szólt, hogy a magyar történelemben hogyan kötődött össze a hazaszeretet és a szabadságvágy – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus. Hozzátette: senki nem gondolta volna, hogy évtizedekkel a rendszerváltás után most újra – bár békés körülmények között – ugyanúgy ki kell állnunk a szabadságunkért, a nemzetünkért, mint azt eleink tették háborús körülmények között. Kiszelly kiemelte a beszédből azt is, hogy a történelem során mindig volt egy magasabb érdeke a Nyugatnak, amiért beáldozták Magyarországot.
– Most se számíthatunk arra, hogy a Nyugat partnernek fogad el minket, mert kiállunk az igazunkért, Brüsszel viszont ezt nem szereti. Sokkal inkább azt szeretné, ha egy gyarmat lennénk, amely beáll mögéjük, és nem okvetetlenkedik – hangsúlyozta a politológus.
A beszéd másik fontos eleme Kiszelly szerint, hogy most is el akarják venni a szuverenitásunkat és a nemzeti önrendelkezésünket, csak most nem háborús, hanem jogi eszközökkel. – Harcolni most nem az életünk árán kell, hanem jövő májusban demokratikus eszközökkel az európai választáson – fogalmazott a politológus, aki arról is szólt, hogy Napóleon francia, Vilmos császár német nemzeti alapon akart birodalmat építeni, Hitler faji alapon, Sztálin pedig osztályalapon. – Most pedig a brüsszeli bürokraták és spekulánsok egy kereskedelmi birodalmat kívánnak létrehozni, egy nagy európai szupermarket-birodalmat. Ez ugyanúgy csak keveseknek hoz majd jót, ahogy a korábbi próbálkozások – tette hozzá.
– A miniszterelnök most egy lelkesítő beszédet mondott, mert a hét hónap múlva esedékes választás egy új Európának lehet a kezdete, új európai erőviszonyok alakulhatnak ki – válaszolta kérdésünkre Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője. – A beszéd gerincét adó tézis az volt, hogy itt az európai birodalom és a szabad nemzetek szövetsége küzd egymással, azaz mint minden valamire való politikai beszédben, a miniszterelnök megnevezte az egymással küzdő ellenfeleket az európai politikai színtéren. Jó hírrel is szolgált, mégpedig azzal, hogy a demokráciát féltők félnek a demokráciától, ugyanis májusban ennek a birodalmi törekvésnek akár véget is lehet vetni demokratikus keretek között – fogalmazott a Nézőpont Intézet vezetője.