Jogerősen felmentette a kémkedés, illetve bűnpártolás vádja alól a Fővárosi Ítélőtábla hétfőn kihirdetett második másodfokú döntésében a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetőit, Galambos Lajost és Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatóit, az őket irányító Szilvásy György volt titkosszolgálati minisztert, valamint az ügy civil szereplőjét, P. Lászlót. Az ügy jelenleg 2041-ig titkosítva van, így a jogerős ítéletnek csak a rendelkező részét hallgathatta meg a sajtó, az indoklást már nem. Így csak annyit lehet tudni, hogy a második elsőfokú, felmentő ítéletet hagyta jóvá az ítélőtábla tanácsa.
A sajtóban csak kémperként emlegetett ügyet még a Gyurcsány-kormány utolsó napjaiban titkosították.
A nyomozás a Nemzeti Védelmi Szolgálat jogelődje, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata (RSZVSZ) jelzésére, Balajti Lászlónak, az NBH utolsó és az Alkotmányvédelmi Hivatal első főigazgatójának feljelentésére indult. Az ügyben a Gyurcsány-kormány idején, 2007-ben történt események miatt emelt vádat a Katonai Ügyészség már a 2010-es kormányváltás után. Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagyot kémkedéssel, Szilvásy György volt minisztert felbujtóként elkövetett kémkedéssel, P. Lászlót, a sajtóhírek szerint orosz hátterű biztonságtechnikai kft. cégvezető-tulajdonosát bűnpártolással, Laborc Sándor volt dandártábornokot kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással vádolták meg. A vádlottak az eljárás során végig tagadták bűnösségüket.
A Debreceni Törvényszék 2013-ban első fokon egy évtől két év tíz hónapig terjedő letöltendő börtönre ítélte a vádlottakat. Nem jogerősen letöltendő szabadságvesztést kapott Szilvásy és Galambos, felfüggesztett szabadságvesztést Laborc, ám 2015-ben másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla súlyos eljárási szabálysértések miatt – állítólag a tárgyalást rögzítő magnetofon hibája miatt nem szó szerint kerültek a jegyzőkönyvbe a perben elhangzottak, sőt olyan mondatok is szerepeltek benne, amelyeket senki sem mondott – az elsőfokú döntést hatályon kívül helyezte és új elsőfokú eljárást rendelt el.
A megismételt elsőfokú eljárásban tavaly a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa már mind a négy vádlottat felmentette a vádak alól bűncselekmény hiányában, az ügyészség fellebbezése miatt azonban ismét az ítélőtáblára került az ügy.
A másodfokú eljárásban a fellebbviteli főügyészség Szilvásy György cselekményének minősítését az enyhébb megítélésű bűnpártolásra változtatta, és csupán Galambos Lajosra kért letöltendő szabadságvesztést, a másik három vádlottra felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott. A Fővárosi Ítélőtábla a második elsőfokú ítélet felmentő rendelkezését helybenhagyta és jogerőre emelte.
Szilvásy György hétfőn újságírók előtt azt mondta: négy büntetőeljárás indult ellene, mindegyik mögött a politika állt, ám a független igazságszolgáltatás egyikben sem marasztalta el. „A következmények levonása már nem az én dolgom” – fűzte hozzá a Gyurcsány-kormány egykori tagja.
A kémügyet 2009-ben, a Gyurcsány-kormány idején titkosították. Az akkori minősítések alapján 2089-ig, vagyis 80 évre szólt a titkosítás, de ezt a 2010-ben hatályba lépett új törvényi szabályozás miatt 2011-ben átsorolták és csökkentették. Így onnantól számítva 30 évig érvényes a minősítés. A 2041-ben lejáró titkosítás azonban még kétszer – 30-30 évre – meghosszabbítható, akár 2101-ig is. A titkosítás feloldására azonban mind a politikai akarat, mind a lehetőség megvan.
– Folyamatban van a titkosítás alóli feloldás kérdése, de az adatvédelmi és jogi helyzet meglehetősen bonyolult. Az a cél, hogy a közvélemény minél többet megtudhasson erről a botrányos ügyről. Számomra megkérdőjelezhetetlen, hogy Szilvásy György minisztersége idején a magyar kormány egy külföldi titkosszolgálatot beengedett az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal épületébe. Ez felbecsülhetetlen kockázatot jelentett, és megtépázta a magyar titkosszolgálatok tekintélyét nemzetközi szinten – nyilatkozta múlt héten a lapunknak Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Sajtóhírek, valamint az NBH volt műveleti tisztje, Katrein Ferenc Indexnek adott interjújából rajzolódott ki az ügy állítólagos lényege. Eszerint Galambos Lajos 2007-ben bolgár szakembereket hívott az NBH-ba, hogy hazugságvizsgálatnak vessen alá több, általa megbízhatatlannak tartott középvezetőt.
A P. László vezette biztonsági cég közreműködésével hozott szakemberek állítólag oroszok voltak, amire Galambost figyelmeztették is a beosztottai. A szakminiszter elleni vád alapja az volt, hogy amikor értesült Galambos tettéről, elmulasztotta megtenni a feljelentést, a Laborc Sándor elleni vád alapja pedig az, hogy nem intézkedett, amikor szembesült elődje tettével.
A jogerős ítélet szerint azonban egyikük sem követett el bűncselekményt.
A dk ismét fenyeget
A jogerős ítélet hallatán a Demokratikus Koalíció (DK) ismét megfenyegette a hatóságokat. „A DK szerint nincs még egy olyan legfőbb ügyész Európában, aki ennyi ártatlan embert vádolt volna meg kézzelfogható pártérdekek mentén. Ha Polt Péter látni szeretné, hogy hogyan dolgozik egy független ügyészség, amely a valódi bűnösöket helyezi vád alá, akiket aztán el is ítélnek a bíróságok, nem kell sokáig várnia. Csak addig, amíg a Fidesz elveszíti a 2018-as országgyűlési választást. A mai döntéssel az igazságszolgáltatás nem fejeződött be, csak félúthoz érkezett. Az ártatlanul perbe fogottaknak meg kell adni a szükséges erkölcsi és anyagi rehabilitációt, míg a hamis vád előkészítésében és megkísérelt érvényesítésében szerepet vállalóknak teljes felelősséget kell vállalniuk gaztetteikért. Amíg ez nem történik meg, addig nincs vége ennek a politikai koncepciós eljárásnak” – olvasható a DK közleményében.