Két évre felfüggesztették az orvoskamarai tagságát a veszprémi kórház egykori nőgyógyász-onkológusának, akiről bebizonyosodott: alkalmanként 150 ezer forintot kért pácienseitől – értesült a Magyar Idők.
A döntés nem jogerős. Ha a veszprémi orvoskamara etikai eljárása ellen fellebbezést nyújt be a doktor, ügyét másodfokon a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Országos Etikai Bizottsága tárgyalja. Ez a grémium helybenhagyhatja, enyhítheti, de szigoríthatja is a büntetését, és ez utóbbi nem lehet más, mint a doktor kizárása a kamarából, ami egyben azt is jelentené, hogy többé nem praktizálhat. Súlyos etikai vétség esetén ez a lehetőség is szerepel a szankciók között, márpedig a MOK etikai kódexe szerint bármilyen anyagi juttatás, vagy egyéb előny kikényszerítése a betegtől vagy hozzátartozójától kirívóan súlyos etikai vétségnek minősül.
Végérvényesen kizárni egy orvost a kamarából azonban csak akkor lehet, ha egy büntetőeljárásban egy évet meghaladó, letöltendő szabadságvesztésre ítéli a bíróság. (Magyarországon minden praktizáló orvos számára kötelező a kamarai tagság, vagyis akit ezzel a nagyon súlyos szankcióval sújtanak, azt a kenyérkeresetétől fosztják meg – a szerk.) A veszprémi nőgyógyász-onkológus azonban, bár első fokon letöltendő büntetésre ítélték, jogerősen végül felfüggesztett büntetést kapott. A Veszprémi Törvényszék szerint ugyanis, jóllehet bűnösségéhez nem fér kétség, „társadalmi érdek”, hogy folytassa orvosi tevékenységét.
A Magyar Orvosi Kamara elnöke, Éger István a Magyar Időknek nyilatkozva az esetet korábban közbotránynak nevezte, a köztestület országos etikai bizottságának elnöke, Harsányi László professzor pedig elmondta, 2012 és 2015 között hat kolléga kamarai tagságát függesztették fel és négy orvost zártak ki a kamarából.
– A közvélekedéssel ellentétben az orvosok döntő többsége is úgy gondolja, hogy a mundér becsületét jobban védjük azzal, ha kivetjük magunk közül azokat, akik etikailag súlyosan kifogásolható módon ténykednek, mintha elfedjük a bajokat – fogalmazott.