Nem hozta meg az építkezés korszakát a baloldalnak, hogy Botka László lassan egy hónapja bejelentette: visszalép a közös miniszterelnök-jelöltségtől. Bár az együttműködésről szóló egyeztetések azonnal megkezdődtek az MSZP és a DK között, azoknak eddig semmiféle kézzelfogható eredményük nincs. A szocialista elnökségből származó forrásaink beszámolói szerint bár a tárgyalások folyamatosan, több szinten zajlanak, a két párt eltérően ítéli meg saját helyzetét, így nem sikerült dűlőre jutni sem az egyéni jelöltek, sem a közös lista, sem a közös miniszterelnök-jelölt kérdésében. Az MSZP továbbra is közös listát szeretne, és mivel a szegedi polgármester bukása után úgy döntöttek, hogy nem állítanak saját kormányfőaspiránst, Balázs Péter, a Bajnai-kormány volt külügyminisztere elfogadható közös jelölt lenne számukra.
Az összefogást eddig leghangosabban sürgető Gyurcsány Ferenc nemrég azonban nyilvánosan is egyértelművé tette: csak az egyéni választókerületekben akarnak a szocialistákkal megállapodni, közös listáról és közös miniszterelnök-jelöltről azonban nem. A DK pálfordulását a Botka bukása utáni közvélemény-kutatások magyarázzák. Elsőként a Závecz Research tette közzé felmérése eredményét: eszerint a szegedi polgármester visszalépését követően a DK és az LMP tudott erősödni az ellenzéki térfélen – mindkét párt támogatottsága 4-ről 5 százalékra nőtt –, míg a szocialista szimpatizánsok aránya 10-ről 9 százalékra csökkent.
A Nézőpont Intézet legfrissebb, napokban közölt kutatási eredménye szerint pedig már csupán a teljes lakosság 5 százaléka adná a voksát az MSZP-re. Nem csoda tehát, hogy Gyurcsány Ferencék nem hamarkodják el a megállapodást a szocialista párttal, amelynek várható további mélyrepülése idővel egyre jobb tárgyalási pozíciót biztosít a DK-nak. Gyurcsány nemrég már az egyéni választókerületekről szóló egyeztetésekről is óvatosan beszélt. Mint fogalmazott, vannak olyan kerületek, ahol a jelöltek adják magukat, és vannak, ahol keresztezik egymást a szándékok, megállapodás pedig akkor lesz, amikor lennie kell.
A DK elnöke egyúttal azt is hangoztatta, hogy Balázs Péter neve soha nem merült fel közös miniszterelnök-jelöltként. Molnár Gyula, az MSZP elnöke minderre erőtlenül úgy reagált, hogy Gyurcsány „egy picit előreszaladt, mi azt kérjük tőle, hogy nyugodjunk meg, üljünk le, és amikor van igazi ajánlat, akkor beszéljünk róla, talán nem is annyira reménytelen”.
A korábban kezdeményező, „Álljatok be mögénk!”-et hangoztató MSZP mára tehát alárendelt pozícióba került, amit jól jellemez a párt szóvivőjének, Nyakó Istvánnak az elbocsátása is. A szocialisták szekszárdi szervezete előzőleg azzal hozta hírbe a DK szóvivőjét, hogy fideszes politikusokkal tárgyalt, mire Gréczy Zsolt perrel fenyegetőzött. „Ha minden, az MSZP számára sértő és igaztalan Facebook-bejegyzés után feljelentenénk a DK-t, akkor Handó Tündének külön táblabíróságot kellene felállítani az ügyek tárgyalására” – reagált Nyakó. Ez hibának bizonyult, a Magyar Idők értesülései szerint ugyanis Gyurcsány Ferenc nyomására döntött Molnár Gyula úgy, hogy azonnali hatállyal meneszti a párt szóvivőjét.
Eközben az LMP és a Jobbik is a szocialisták további gyengülésére, illetve elbizonytalanodott szavazóira hajt. Az MSZP-ből az LMP-frakcióba igazoló Demeter Márta arról beszélt, hogy egykori pártja képtelen a társadalom többségét megszólítani, hitelesen képviselni, és szerinte a Fidesszel is hajlandó együttműködni. Vona Gábor pedig legutóbb október 23-án szólított fel újra teljes körű összefogásra a kormány leváltásáért.
– Nem érdekel, hogy ki jobb- és baloldali, ki mérsékelt és radikális, hogy ki konzervatív és ki liberális – hangoztatta a Jobbik elnöke. Lengyel László a Hír TV-ben azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy polgármesterei által az MSZP-nek még mindig komoly lehetőségei vannak riválisaival szemben. – Ha valaki ki tud állítani harminc egyéni jelöltett, olyan polgármestereket, akik eddig nyertek, az egy olyan valódi esély a győzelemre, ami a többieknek, leginkább a Jobbiknak nincs – jelentette ki a politológus. Lengyel hangsúlyozta, a Jobbiknak eddig összesen két kisvárosban, Ózdon és Tiszavasváriban sikerült nyernie, komoly városokban nincs és nem is lesz ereje a győzelemre, mert a választók pontosan tudják, hogy nem kormányképes. Szerinte Vona Gáborék hiába tűnnek az ellenzék legnagyobb pártjának, az valójában egy hanyatló párt.
Mint fogalmazott, a Jobbik egy csökkenő párt, egyrészt mert a Fidesz elvette tőle a saját témáit, másrészt mert Vonának ez a liberálisabb hangulata elvitte a törzsszavazóit, a baloldalon viszont létező szavazók vannak. A politológus arra figyelmeztetett, hogy a baloldal végét jelentené, ha összefogna a Jobbikkal. – Lássák maguk előtt egy budapesti szavazó arcát, amikor Vonára kell szavazni. Ilyen nincs, és nem is szabad, hogy legyen. Ez egy egészen tisztességtelen alku lenne, ráadásul semmit nem nyerne rajta a baloldali ellenzék – jelentette ki Lengyel László.