Számos különleges állat szerepel a Mekong folyó térségében 2016-ban felfedezett új fajok között, amelyek összesítését követően a WWF (Természetvédelmi Világalap) nemrégiben tette közzé Stranger Species (Ismeretlen fajok) című jelentését. A tudósok kutatásait nemzetközi szinten dokumentáló közleményből kiderül, hogy 88 növényfaj mellett 11-11 hüllő-, illetve kétéltűfajt jegyeztek fel, de regisztráltak két hal- és három emlősfajt is, így összesen 115 új faj létezéséről lett tudomásunk Kambodzsa, Laosz, Mianmar, Thaiföld, valamint Vietnam területéről.
Az újonnan lajstromba vett állatok között több egzotikus faj is található, például a patkósdenevérek Laosz és Thaiföld hegyeinek örökzöld erdeiben megfigyelt alfajáról a jelentésben megjegyzik: jellegzetes, patkó alakú arcszerkezete miatt olyan érzést kelt, mintha a Csillagok háborúja legendássá vált tatuini kantinjelenetéből bukkant volna fel. A felfedezett fajok listáján szerepel a krokodilgyík, a csigaevő teknős és a magyarul még nem címkézett, Odorrana mutschmanni elnevezésű, vibráló színekben pompázó békafaj, valamint két vakondféle is.
– Figyelemre méltó, hogy a jelentés szerint 1997 óta összesen 2524 új fajt fedeztek fel a sűrűn lakott régiókban. Annak, hogy folyamatosan nagy számban találnak új fajokat, részben az lehet az oka, hogy az ott élők például a nagyobb gerinces állatokat inkább elfogyasztják, semmint kutatják őket.
Így fordulhatott elő az is, hogy a szakemberek több új fajt – köztük a csigaevő teknőst – a helyi piacokon fedeztek fel – közölte lapunkkal Vörös Judit, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa. A szakember rámutatott: Délkelet-Ázsiában is vannak olyan területek, amelyeket a kutatók még nem térképeztek fel módszeresen, az expedíciók megszervezése pedig jelentős munkaerő, idő és pénz ráfordítását igényli, ezért nem meglepő, hogy sokáig tart egy-egy terület szakszerű átkutatása.
– A növényeknél gyakran tapasztalható, hogy egy adott fajon, mondjuk egy magas fa törzsén más növényeket, például broméliákat találunk, így azok nehezebben észrevehetők, különösen ha a lombkoronaszinten élnek – fogalmazott Vörös Judit.
A főmuzeológus felhívta a figyelmet: az is előfordulhat, hogy egy faj még a felfedezése előtt kipusztul. – A jelentés kitér arra, hogy a Mekong térségében zajló intenzív infrastruktúra-fejlesztések és a bányászat mellett az illegális vadkereskedelem is tizedeli a régió vadpopulációit. A viszonylagos biztonságot élvező állatok közé tartoznak az Észak-Vietnam folyóhálózatában megfigyelt vakondfajok, amelyek azért képesek stabil populációt fenntartani, valamint az orvvadászok elől elbújni, mert védett területeken, ráadásul a föld alatt élnek – hangsúlyozta a muzeológus szakértő.
A múzeum munkatársa arra is kitért, hogy Dél-Amerikában és Afrikában is jelentős kutatások folynak, így minden olyan trópusi vidékről, ahol még fennmaradtak természetes élőhelyek, folyamatosan nagyobb számban kerülnek elő új szárazföldi fajok. – Ezen kívül a mélytengerek világa is nagyrészt feltáratlan, így egy-egy komolyabb kutatóexpedíció ott is rengeteg új fajt eredményez. Magyarországon a gerinces fauna már teljesen feltárt, így nem igazán számíthatunk ígéretes felfedezésekre ezen a téren – tájékoztatta a Magyar Időket a szakember, hozzátéve: a gerinctelen állatok, főleg a rovarok közül azonban továbbra is rendszeresen vesznek lajstromba új fajokat hazánkban.