Miután a Demokratikus Koalíció (DK) az idei áprilisi választásokon jobb eredményt ért el, mint 2014-ben, frakciót is alapíthatott. Képviselői így már napirend előtt is felszólalhatnak, kérdezhetik a miniszterelnököt is. Sokan arra számítottak, hogy Gyurcsány Ferenc kapva kap a lehetőségen, és heves szócsatákat vív majd a kormányfővel. A várakozások azonban nem teljesültek: a DK elnöke finoman szólva is elhanyagolta frakcióvezetői munkáját, hiszen az áprilisi választás óta összesen ötször szólalt fel az Országgyűlésben, utolsó megnyilvánulására pedig három hónapja, október 3-án került sor.
Gyurcsányhoz képest az LMP frakcióvezetője, Keresztes László Lóránt negyvennégyszer, a Jobbiktól Gyöngyösi Márton harmincszor, Szabó Tímea a Párbeszédtől ugyancsak harmincszor, de a MSZP-től Tóth Bertalan is tizenháromszor emelkedett szólásra. De Gyurcsányt még saját képviselőtársai is messze lekörözik. Arató Gergely például több mint százszor, Varju László hetvenegyszer, Gréczy Zsolt ötvenegyszer, Hajdu László harminckilencszer, László Imre harminckétszer, Vadai Ágnes harmincegyszer, Székely Sándor pedig huszonkilencszer szólalt fel az Országgyűlésben.
Gyurcsány idei utolsó, parlamentben töltött napja sem sikerült fényesen. December 12-én az ellenzéki képviselők sípolással, fütyüléssel, a házelnöki pulpitushoz vezető lépcső elfoglalásával akarták megakadályozni az ülés megnyitását és a munka törvénykönyve módosítását. Amit az országgyűlési jegyzőkönyv szerint egyedüli ellenzékiként Gyurcsány Ferenc megszavazott.
– A DK elnöke határozottan emlékszik arra, hogy nem szavazta meg a módosítót. A kártyáját abban a pillanatban a levegőben tartotta – magyarázta sajtófőnöke, Wirsching Viktória.
A választás estéjén kígyózó kígyókat emlegető DK elnöke a parlamenten kívül sem találja a helyét, akciói rendre kudarcba fulladnak. Ősszel csúfosan megbukott az az Ellenállás nevű tüntetéssorozat, amelyet Gyurcsány Ferenc azután hirdetett meg, hogy az Európai Parlament elfogadta a Sargentini-jelentést. Mindent elsöprő tömeg helyett csupán 200-300, többnyire az idősebb generációhoz tartozó embert tudott megmozgatni a Kossuth térre eredetileg korlátlan ideig, aztán már csak egy hétre szervezett demonstráció. Itt Gyurcsány a kormány lemondását, tisztességes választási rendszer kialakítását és új választás kiírását követelte. Ha kormányváltó tömegek nem is jelentek meg, alpáriságból és gyűlöletből nem volt hiány. A tüntetésen például Orbán Viktor arcképével ellátott műanyag hordókat és azokhoz láncolt ütőket helyeztek ki, a színpadról pedig arra buzdították a szimpatizánsokat, hogy az európai hang kifejezéseként nyugodtan üssék azokat.
Visszafelé sült el az az akció is, amikor Gyurcsány Ferenccel az élen a DK országgyűlési képviselői az Országház főlépcsőjén töltötték az éjszakát, így tiltakozva az október 15-én életbe lépő kormányhatározat ellen, amely szerint szabálysértést követ el az, aki életvitelszerűen közterületen tartózkodik. – A hajléktalanság nem bűn, hanem drámai sors, egy átok, ezért nem börtönnel kell fenyegetni a fedél nélkül élőket, hanem segíteni kell nekik – hangoztatta a politikus a performansz előtt. Közölte: azt javasolják, hogy az utcán élők „kriminalizálása” helyett a kormány „nyissa meg a fűtött stadionokat és a templomokat a hajléktalan emberek számára, hogy ne fagyjanak télen halálra”.
Az akció azonban a kormánypártisággal nem vádolható médiából kapta a leghevesebb bírálatot. A jobbikos Alfahír a „gusztustalansági verseny” győzteseként aposztrofálta a DK elnökét, megjegyezve, hogy kormányzása idején a KSH szerint több mint ezerrel nőtt a hajléktalanok száma.
A 444.hu pedig olcsó kampányeszközt emlegetve arra figyelmeztetett, hogy „a kormányt a templomok megnyitására kérni nemcsak azért értelmetlen, mert nincsenek templomai, hanem azért is, mert az egyházak – Gyurcsányékkal ellentétben – nap mint nap tesznek is valamit a hajléktalanokért, így az ő belerángatásuk az ügybe a képmutatás mellett még totál igazságtalan is”.
Székely Sándor otthagyta a frakciót
Kilépett a DK parlamenti képviselőcsoportjából Székely Sándor, függetlenként folytatja a munkát – derült ki a parlament honlapjáról. A kilépésről sem Székely, sem a DK nem kívánt bővebben tájékoztatni. Az Egymillióan a sajtószabadságért mozgalom és a mára szintén megszűnt Együtt alapítói között szereplő Székely Sándor a DK és a Szolidaritás megállapodása alapján, listáról került az Országgyűlésbe. A parlamentbe eredetileg csak Mellár Tamás jutott be függetlenként, azonban a Jobbik-, az LMP-, a Párbeszéd- és a DK-frakciók bomlása miatt mostanra a függetlenek száma kilencre nőtt. Tegnapi hír az is, hogy rendkívüli parlamenti ülésnapot kezdeményez az ellenzék. A DK erről szóló közleményében azt írta, az ehhez szükséges több mint negyven képviselői aláírást eljuttatták a házelnökhöz. A rendkívüli ülésnapon a kezdeményezők a „rabszolgatörvény” és más törvények megszavazását, a tiltakozó ellenzéki képviselők példa nélküli büntetését és azt kívánják megvitatni, hogy később „a rendőrök tétlenül nézték az ellenzéki képviselők elleni fizikai erőszakot”. A házszabály szerint a házelnöknek nyolc napon belülre, vagyis legkésőbb január 4-ére kötelező összehívnia az Országgyűlés rendkívüli ülését – tették hozzá. (Baranyai Gábor)