– Legutóbbi beszélgetésünkkor még bő fél év volt hátra a most indult új, több lehetőséget is kínáló bölcsődei rendszer bevezetéséig. Mi változik?
– Az óvodafejlesztésekkel és a bölcsődei ellátórendszer rugalmassá tételével azt szeretnénk elérni, hogy a munkavállalás ne legyen akadálya a gyermekvállalásnak. A jelenleginél sokkal rugalmasabb, az igényekhez alkalmazkodó, még jobban finanszírozott gyermekfelügyeleti rendszer jött létre. Mostantól már nem csak a tízezer fő feletti településeken kell bölcsődét működtetni, hiszen amennyiben legalább öt kisgyermek szülei kifejezetten kérik az ellátást, vagy ahol legalább negyven, három éven aluli kisgyermek él a településen, az önkormányzat kötelező feladata lesz megszervezni a kisgyermekek napközbeni ellátását. Ezen túl az új ellátórendszer a szülők és az önkormányzatok számára is kellő rugalmasságot biztosít: a hagyományos bölcsőde mellett minibölcsőde vagy családi bölcsőde keretében is teljesíthető az ellátási kötelezettség, és akkor a munkahelyi bölcsődékről még nem is beszéltünk.
– Mennyire állnak készen az önkormányzatok?
– Az érintett települések kétéves felkészülési időt kapnak, ami az új ellátási struktúrát bevezető törvény 2015. év végi kihirdetése, vagyis a feltételek ismertté válása óta eltelt egy évet is beleszámítva összesen három évet jelent.
– Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke november elején arról beszélt, nem állnak készen az önkormányzatok a feladatra, megítélése szerint mindez akkora anyagi terhet ró a településekre, amelyet nem tudnak biztosítani.
– Uniós forrásokból a 2014–2020-as fejlesztési ciklusban mintegy százmilliárd forint áll rendelkezésre új bölcsődei és óvodai férőhelyek létrehozására, valamint a már meglévők korszerűsítésére. A meghirdetett kiírásokban több ezer létrehozandó új bölcsődei férőhelyre nyújtottak be pályázatot, amely nyitva áll az önkormányzatok számára. Ráadásul az állam az intézmények működtetéséhez is hozzájárul költségvetési támogatás formájában.
– Milyen demográfiai eredménye van az elmúlt évek családpolitikájának?
– A kormány 2010-ben szembenézett hazánk aggasztó demográfiai helyzetével, felvettük a kesztyűt, s ennek köszönhetően mára sikerült elmozdítani az országot a mélypontról. A családbarát intézkedések és a javuló gazdasági teljesítmény hatására a népesedési mutatók javulni kezdtek. Az egyik legfontosabb népesedéspolitikai eredmény, hogy a termékenységi ráta a 2010-es 1,25-os szintről a tavalyi évre 1,44-re emelkedett. Eközben a korábbi évek alacsony házasodási kedve pozitív irányba módosult: a házasságkötések száma 2015-ben 30 százalékkal haladta meg a 2010-es év adatait. Külön örömre adhat okot, hogy az abortuszok száma folyamatosan csökken, 2010 és 2015 között 23 százalékkal. Idén tovább emelkedik a kétgyermekesek adókedvezménye. A családi típusú adózás a családtámogatási rendszer gerince. A két gyermeket nevelő családok adó- és járulékkedvezményét 2016-tól fokozatosan megduplázzuk. Ennek köszönhetően a jelenlegi 25 ezer forint helyett januártól már havi 30 ezer forintos kedvezménnyel számolhatnak az érintettek, az időszak végére, 2019-re pedig 40 ezer forintra emelkedik ez az összeg. Az intézkedés eredményeképpen idén mintegy 360 ezer kétgyermekes család éves jövedelme a tavalyinál 60 ezer forinttal lesz több.
– Egyszóval beváltotta a családi típusú adózás a hozzá fűzött reményeket?
– A családi típusú adózás igazi fordulatot hozott a családok életében azzal, hogy elismerte és kompenzálta a gyermekvállalás pluszterheit. 2011-ig ugyanis csak három vagy több gyermek esetében, és szinte jelentéktelen összegben lehetett igénybe venni, 2011-től viszont minden gyermek után, és sokkal nagyobb összegben jár a családi adókedvezmény. Ma egy átlagos jövedelmű kétkeresős nagycsaládban nem fizetnek a szülők személyi jövedelemadót.
– Igaz, hogy a kormány tervei között felmerült: az első gyermek vállalását jelentős anyagi támogatással ösztönöznék?
– Gondolkodunk azon, hogyan lehetne a fiatalok gyermekvállalását további eszközökkel támogatni. Sok országhoz hasonlóan mi is tapasztaljuk, hogy a gyermekvállalás időpontja kitolódott, így viszont sokan szembesülnek azzal, hogy a várt gyermekáldás későn vagy egyáltalán nem következik be.
– Az egyik legnépszerűbb lépés a csok bevezetése volt. Ezzel újabb sikert könyvelhetünk el?
– Az otthonteremtési program valóban rendkívül népszerű, talán az sem véletlen, hogy a csok lett 2016-ban az év szava. A 2015. júliusi bevezetése óta eltelt 17 hónapban mintegy 34,5 ezer család vette igénybe, 81,5 milliárd forint összegben. Ebből új lakás vásárlására, építésére több mint 41 milliárd forintnyi támogatást kaptak a családok.
– Miként oszlanak meg az igények?
– Azt tapasztaljuk, hogy az új lakást építők, vásárlók több mint fele megelőlegezett formában vette igénybe a csokot, míg a 10 millió forintos támogatási összeg fejében már a házaspárok több mint négyötöde, 82 százalék vállalta gyermekei számának legalább háromra bővítését. Ebből is látszik hogy a csok a gyermekvállalást is ösztönzi. Ami pedig a támogatás bevezetésének az ingatlanpiacra gyakorolt hatását illeti, 2016 első három negyedévében a kiadott építési engedélyek és egyszerűsített bejelentések száma két és félszeresére, azaz 8600-ról 21 400-ra emelkedett. Ebben minden bizonnyal már a csok kedvezőbb feltételei is szerepet játszottak.
– Változtatnak még a jövőben a feltételrendszeren?
– Ahogy eddig, a jövőben is figyelemmel kísérjük az otthonteremtési program gyakorlati megvalósulását, az előremutató javaslatokat ezután is mindig szívesen fogadjuk.
– Ismét módosult a közétkeztetési rendelet. Miért van erre szükség?
– Gondoljon bele: most először van egy olyan eszköz a közétkeztetésben részt vevő egymillió gyermek szülei kezében, amelynek alapján számon kérhetik a menza minőséget. Objektív szempontok alapján várhatják el, hogy gyermekük egészséges ételeket kapjon a bölcsődében, óvodában, iskolában. Már a rendelet megalkotását is alapos társadalmi egyeztetés előzte meg, és hagytunk arra is időt, hogy a közétkeztetésben részt vevők felkészülhessenek az előírásokra. Az érintett szakmai és közétkeztetői szervezetektől, szülőktől beérkezett észrevételek és a hatósági vizsgálatok tapasztalatai alapján több ponton módosítottuk a rendeletet, figyelve természetesen arra, hogy az továbbra is az eredeti célt, gyermekeink egészségét szolgálja.
– Míg korábban a sót szinte teljesen elhagyták a menzákon, a módosítás engedményeket tesz e téren.
– Ami konkrétan a sót illeti, valóban rugalmasabbak leszünk. Itt tapasztaltunk egyedül jelentős ellenállást. El kellett fogadni, hogy a magyarok nagyon sósan esznek, s bármilyen egészségtelen, veszélyes is ez, nem tudjuk a változást egyik napról a másikra elérni. A sótartalom csökkentését így az idősebb korcsoportokhoz hasonlóan az 1–3 és 4–6 éveseknél is fokozatosan, 2021. szeptember 1-ig kell teljesíteni, valamint a kiindulási sótartalom maximálisan megengedett értékei is magasabbak.
– Nem ilyen elnéző azonban a változtatás a cukorral.
– A mesterséges édesítők kapcsán azonban még az eddiginél is határozottabb szigorral fogunk fellépni, a cukros üdítők helyét nem vehetik át a különféle mesterséges adalékanyagokkal édesített üdítők sem. A tej napi adagolása során a 3 éves kor feletti gyermekek számára biztosítandó tej zsírtartalma 1,5 százalékról 2,8 százalékra emelkedik. 2019. július 1-jétől az élelmezésvezetőknek pedig dietetikusi vagy az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerinti élelmezésvezetői képesítéssel kell rendelkezniük.
– Ma már a család és az ifjúság mellett a nemzetközi ügyekért is felelős államtitkár. Mi a feladata e téren?
– Végzettségem és korábbi munkahelyem a Külügyminisztériumban is a diplomácia világához kötődik. Az Emmi nemzetközi ügyekért felelős államtitkáraként fő feladatom, hogy azokon a nemzetstratégiai területeken, amelyekkel foglalkozunk, erősítsük a nemzetközi kapcsolatokat, ismertessük meg az eredményeket, támaszkodjunk a jó külföldi gyakorlatokra, és képviseljük érdekeinket a nemzetközi szervezetekben. Balog Zoltán miniszter úr és államtitkár társaim munkáját, nemzetközi fellépését is igyekszem támogatni, erősíteni. Itthonról nem mindig látszik, de az ország méretéhez képest nagyobb súllyal vagyunk jelen a nemzetközi porondon számos területen, komoly érdeklődés övezi a magyar kormány munkáját.
– Milyen a nemzetközi megítélése a családpolitikánknak?
– Magyarország felismerte azt a kihívást, amellyel Európának szembe kell néznie a csökkenő demográfiai mutatók miatt, és azt is határozottan – a magyar emberek 98 százalékának támogatását élvezve – kimondtuk, hogy nem külső erőforrások tömeges betelepítésével, hanem saját magunkra támaszkodva kívánjuk ezt a problémát megoldani. Ezért keresztény értékeken alapuló, a családok érdekeit középpontba helyező családpolitikát folytatunk, amit egyre szélesedő, több díjban is megnyilvánuló nemzetközi szimpátia és elismerés övez. A családi otthonteremtési kedvezmény bevezetésével megkoronázott magyar családtámogatási rendszer Európában példaértékűvé vált. Az új lengyel kormány is kíváncsi a tapasztalatainkra, de sok külföldi újságíró keres meg bennünket azért, hogy a magyar családpolitikáról tudósítsanak. A sikeres nemzetközi együttműködés eredményeként idén májusban Budapestet a családok nemzetközi fővárosává tesszük, mivel itt lesz a családok világkongresszusa. Emellett több ezer fős más családpolitikai rendezvényeknek is házigazdái leszünk idén.
– A közeljövőben lesz egy, a hazai ifjúság helyzetét vizsgáló kutatás. Mit lehet erről tudni?
– 2000 óta négyévente nyolcezer, 15–29 év közötti fiatal megkérdezésével vizsgáljuk a fiatalok helyzetét. 2016. szeptember 19-től november 30-ig tartott a gyűjtés időszaka, jelenleg az adatok értékelése zajlik, az elsődleges eredmények bemutatása 2017 első hónapjaiban várható. Kivételes módon a határon kívül élő magyar fiatalok közül is megkérdeztünk négyezer főt, így a közigazgatási határ mindkét oldalán élő fiatal közösségekről friss képet kapunk majd.
– Amellett, hogy egyre nagyobb teret adnak az ifjúságnak, hogyan támogatják őket?
– Az elmúlt időszakban húsz Új nemzedék közösségi teret nyitottunk, jelen vagyunk minden megyében és Budapesten, támogatjuk a fiatalok munkába állását, ösztöndíj-lehetőségeket kínálunk, minden eddiginél többet fordítunk tehetséggondozásra, támogatjuk az önkéntes fiatalokat. Rendhagyó eszköz volt a Sohavégetnemérős című film támogatása. Ez a generációs film, amit a szülőknek is jó szívvel ajánlok, arról is szól, hogy ma is ugyanazok az örök témák (szerelem, barátság, kapcsolatok) foglalkoztatják a fiatalokat, mint a korábbi generációkat, de a formák, az eszközök megváltoztak. Fontos, hogy utóbbiakkal élni tudjanak, túlélés vagy visszaélés helyett.