Míg a médián keresztül a közvéleményt formálta, lobbistáival a parlamenti képviselők munkáját irányította Soros György. Munkatársai rendszeresen szerveztek találkozókat bizottsági tagokkal vagy vacsoráztak például Martin Schulzcal, ezekről pedig jelentéseket írtak az amerikai tőzsdespekulánsnak. Az egyik ilyen feljegyzésben Alex Soros 2016-os brüsszeli látogatását „premiernek” nevezik: Soros fia ekkor ismerkedett meg az alapítványi munkatársakkal személyesen, és egyeztetett a jövőbeli tervekről. Ebben a jelentésben Göncz Kinga neve is szerepel.
Mint arról a Magyar Idők beszámolt, Soros György az amerikai választásokon túl az Európai Parlamentben (EP) is jelentős befolyást szerzett néhány év alatt, lobbistái több millió eurót költöttek arra, hogy a megfelelő bizottsági tagokkal vagy éppen a parlament elnökével kiváló kapcsolatot ápoljanak.
Izgalmas látni, hogy az Open Society Foundations tagjai, bár már 2008-tól jelen voltak Brüsszelben, igazán csak a 2014-es választásokra fókuszálva aktivizálták magukat, majd pedig a migrációs hullám kezdetekor kapcsoltak turbófokozatra. 2016. január 1. és december 1. között a lobbizási költségek a hivatalos adatok szerint 2 250 000 és 2 499 999 euró közötti összeget tettek ki, ekkor a tizenhét lobbista közül tíz akkreditációval is rendelkezett. 2017-ben újabb két lobbistával bővült a csapat, akik ötvenszer jártak a bizottság vezetőinél.
Találtunk egy másik listát is, ami a 2014 novembere óta tartott találkozókat foglalja össze az Európai Bizottság biztosaival, kabinettagjaival vagy főigazgatóival; az alacsonyabb szintű munkatársakkal végzett egyéb lobbitevékenységekről az Európai Bizottság nem tesz közzé információkat. Pikáns adatokra is bukkantunk: Frans Timmermansszal és Jean-Claude Junckerrel 2015 óta rendszeresen egyeztettek az EU ügyeiről, kiemelten a migrációs helyzetről és persze Magyarországról is.
Mindezek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy például a migránsok munkaerőpiacra történő integrálásáról szóló szavazáson csak az a három szlovák képviselő szavazott igennel, akik szerepeltek a „Soros-barát” listán, de a többi referendumon is izgalmas megnézni, hogy a 226, Soroshoz köthető képviselő rendszeresen úgy voksolt, ahogyan azt az Open Society European Policy Institute (OSEPI) tagjai tették volna.
A nyilvánosan elérhető adatok szerint Soros Györgynek több mint 20 alkalommal volt hivatalos találkozója a legfontosabb uniós biztosokkal azóta, hogy Jean-Claude Juncker 2014. november 1-jén hivatalba lépett. A bizottság naptárából vagy éppen Sorosék közösségi oldalai alapján kijelenthető, hogy az OSEPI EP-akkreditációval rendelkező 12 lobbistája szinte heti rendszerességgel találkozik a bizottság képviselőivel.
Junckerrel 2015. március 20-án szinte titokban egyeztetett Soros György, a 2017. április végi találkozójuk viszont már nagy port kavart, és számos kérdést is felvetett uniós berkekben. Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő akkor írásbeli kérdést is feltett a témában, Kérdéseire érdemi választ azonban nem kapott.
Azt is csak sejteni lehet, hogy Soros György miért egyeztetett rendszeresen az Európai Bizottság alelnökével. Frans Timmermans 2015 szeptemberében New Yorkban tartott megbeszélést „ismeretlen témában” az OSEPI munkatársaival, majd 2017 áprilisában részt vett Brüsszelben egy találkozón Sorossal, aki előző nap éppen Junckerrel egyeztetett, ugyancsak „ismeretlen témában”. Timmermans egyébként azóta is rendszeresen beszél a filantróp szervezetével – vagy személyesen a tőzsdespekulánssal –, 2018-ban például háromszor is találkoztak: áprilisban, júniusban és novemberben, ekkor Európa jövőjét vitatták meg.
A migrációs biztossal, Dimitrisz Avramopulosszal is egyeztettek, vele 2015 júniusában és novemberében találkoztak a lobbisták Brüsszelben. Fotók tanúsága szerint a migrációs biztos Soros Györggyel 2015. november 17-én találkozott személyesen, ezen a találkozón egyébként részt vett az Open Society szervezésében Corina Cretu, az EU regionális politikáért felelős román biztosa is, akit az EU-biztosok közül a legtöbbet hiányzók között tartottak számon ebben az időszakban. Úgy tűnik, Soros Györgyre mégiscsak tudott időt szakítani a politikus, vele ellentétben viszont a magyar kormány Miniszterelnökségét vezető államtitkárára, Lázár Jánosra hosszú hetekig sem.
Cretu 2017 júniusában pedig már markáns véleményt fogalmazott meg a magyar kormányról egy sajtótájékoztatón: az EU-s pénzek magyarországi felhasználásával kapcsolatban azt mondta, Romániában lecsuknák a miniszterelnököt, ha vejének ítélné a közbeszerzéseket.
Azt, hogy az Európai Unió főbb döntéshozói, valamint testületei milyen mélyre kerültek a Soros-hálózat szorításában, jól mutatta, hogy 2017. október 19-én az EP belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) elfogadta azt a javaslatot, amely úgy reformálja meg az uniós menekültügyi és menedékkérelmezői rendszert, hogy felülírja az addig alapvetőnek számító uniós elvet. A Soros-szakértőkkel megtámogatott szakbizottság javaslata alapján égy héttel később, november 16-án az EP plenáris ülése már jóvá is hagyta a jelentést.
De nem csupán a migrációt, de ezzel párhuzamosan a politikai iszlám terjedését is támogatják Soros György alapítványai – erről a Magyar Hírlap számolt be egy kiszivárgott dokumentumra hivatkozva. A lap hét végi számában azt írja, a Nyílt Társadalom Alapítvány több olyan, a Muszlim Testvériséghez kötődő iszlamista szervezetet is pénzel Európában, amelyek elsősorban az iszlamofóbia ellen küzdő jogvédő szervezeteknek álcázzák magukat.
Reakciók
Deutsch Tamás
– A Fidesz szerint Soros György emberei dróton rángatják az Európai Bizottság vezető politikusait, és erre a párt magyarázatot követel – reagált a Magyar Idők információira szombaton Deutsch Tamás, a nagyobbik kormánypárt európai parlamenti képviselője. A politikus megdöbbenésének adott hangot és kijelentette: nonszensz és képtelen az a helyzet, amikor egy magát filantrópnak beállító, egyetlen ország hivatalos álláspontját sem képviselő ember többet találkozik az unió vezetőivel, mint bármely tagország miniszterelnöke vagy államfője. A fideszes EP-képviselő szerint négy hónappal az uniós választások előtt tisztán látszik a választás tétje: a bevándorlást ellenzők és az azt támogatók állnak szemben egymással.
Halász János
– Brüsszel mostani bevándorláspárti vezetése a Soros-terv mentén halad, és tovább erőlteti a kvótát – közölte Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője tegnap budapesti sajtótájékoztatóján. Halász János szerint a bevándorláspárti Európai Bizottság és az Európai Parlament még a májusi EP-választás előtt tető alá akarja hozni a migránsok kötelező elosztásának mechanizmusát. Felidézte: a bizottság migrációs biztosa, Dimitrisz Avramopulosz szerdán arról beszélt, hogy egy állandó, kiszámítható és fenntartható mechanizmusra lenne végre szükség a migránsok elhelyezéséhez. – Ez az EP-választás tétje – hangsúlyozta a kormánypárti politikus, hozzátéve: a Fidesz továbbra is küzd az illegális migráció és a kötelező betelepítés ellen.
Boros Bánk Levente
– Aligha véletlen, hogy Soros György és az EU-vezetők találkozásait rendszerint rövid időn belül uniós szintű döntések követik – mondta a Médianéző igazgatója az M1 szombat esti műsorában. Boros Bánk Levente szerint Soros európai nyomásgyakorlásáról árulkodik az is, hogy brüsszeli látogatásainak céljáról nem tudni semmit, tárgyalásait elrejtik a nyilvánosság elől. – A tőzsdespekuláns nagyjából negyedévente, lobbistái pedig hetente tárgyalnak uniós vezetőkkel – mondta. Az elemző elfogadhatatlannak nevezte, hogy Soros választói felhatalmazás nélkül akar nyomást gyakorolni Brüsszelre a nemzetállamok érdekei és a megválasztott politikusok ellenében, hogy a nyílt társadalom jelszavával idegen néptömegek jöhessenek Európába.
Kovács Zoltán
– A migráció kulcskérdés minden európai országban, az elmúlt három évben egyértelművé vált, hogy a migrációhoz kapcsolódó politikai kérdések az élet minden területét áthatják – mondta a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Az EP-választási kampánnyal kapcsolatban úgy fogalmazott: az elmúlt néhány hétben Magyarországon egy „valódi programok és valódi elképzelések nélkül politizáló ellenzék durva, meghökkentő és elképesztő formában próbálta az akaratát a nyilvánosság számára megjeleníteni”. – A lényeg ettől nem változik, a többség Magyarországon nem ért egyet a bevándorláspárti magyar ellenzék felfogásával – közölte.
Bakondi György
– A tavalyi tapasztalatok alapján egyre több államból, újabban főképp Iránból, Afganisztánból és Pakisztánból indulnak útnak migránsok Európa felé – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában. Bakondi György hangsúlyozta, hogy a görög menekültügyi adminisztráció lassúsága miatt sokan jutnak be a kontinensre illegálisan, Németország pedig továbbra sem tud érvényt szerezni a kiutasításoknak. A főtanácsadó megjegyezte, hogy Törökország a területén tartózkodó csaknem négymillió bevándorlónak csak egy részére számít munkaerőként, a többiek a jólét reményében továbbindulhatnak Európa belseje felé.