Amennyiben az év végéig nem tisztázódik a Kossuth téri Igazságügyi Palota helyzete, és nem születik megállapodás a Politikatörténeti Intézet kiköltözéséről, akkor a Kúria Esztergomban kaphat új székhelyet – értesült a Magyar Idők kormányzati forrásból.
Lapunk úgy tudja, hogy az Alkotmány utca 2. alatti ingatlan használati jogára vonatkozó, az állam képviseletében korábban felperesként eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. és az alperes Politikatörténeti Intézet Nonprofit Kft. (PTI) közötti jogerős ítélettel zárult per újra a Kúria elé kerülhet különleges felülvizsgálati eljárásban, hogy minél előbb, lehetőleg decemberig rendezzék a kérdést.
Felmerülhet, hogy a Kúriának a saját, leendő székháza kapcsán kellene határozatot hoznia, azonban jogilag csak indirekt kapcsolat van az ügy tárgya és a legfelsőbb bíróság között. Forrásunk azt is megerősítette: a magyar állam a konszenzusos, mielőbbi megállapodásban érdekelt.
Azzal kapcsolatban, hogy miért pont Esztergom lehet a Kúria új otthona, ha nem költözik ki év végéig a PTI, azt a választ kaptuk, hogy az egykori megyeszékhely, az ország első fővárosa, a királyi székhely méltó bírósági fellegvár lehet. Esztergom az Alkotmánybíróság hivatalos székhelye volt a rendszerváltástól 2012. január 1-jéig, és már biztos, hogy a taláros testület, valamint a Közigazgatási Felsőbíróság is ide költözik.
Az európai gyakorlatban is számos példa van arra, hogy a hatalmi ágak elválasztása jegyében, az államhatalmi intézményektől elkülönülve más városban van a felsőbíróságok székhelye.
A kiköltözés kapcsán Földes György, a PTI ügyvezető igazgatója lapunknak úgy nyilatkozott: tavaly úgy nézett ki, hogy meg tudnak egyezni az állammal, a bíróság másodfokon is megerősítette az intézet használati jogát, azonban a felperes állam még nem merítette ki az összes jogi lehetőségét. – Készek vagyunk a jogaink és az érdekeink figyelembevétele mellett átadni az ingatlant a tulajdonosnak, de kérjük a használati jogunk ellenértékét, és egy megfelelő épületet cserébe – hangsúlyozta Földes György.
A kérdéses épületben évtizedekig, annak kiköltözéséig a Néprajzi Múzeummal osztozott az egykori kommunista intézmény jogutódja, amely mintegy 4000 négyzetmétert használ. Az állami tulajdonban lévő műemlék épületre az MSZP még 1989-ben jegyeztetett be használati jogot az intézetnek. A PTI tulajdonosa jelenleg az MSZP által alapított Politikatörténeti Alapítvány.
Az intézet használati joga egy 1990-ben az MSZP-vel aláírt szerződésen alapszik, amelyet egy, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, valamint az akkor kormányzó szocialisták és a PTI között 1996-ban kötött megállapodás erősített meg.
A Kossuth tér arculatát meghatározó Igazságügyi Palota az 1896-os millenniumi fejlesztések részeként eklektikus stílusban épült Hauszmann Alajos tervei alapján.
A Magyar Királyi Kúriának emelt épület 1949-ig szolgált a legfelsőbb bírói fórum székhelyéül, míg a kommunisták szét nem verték a bírósági rendszert. Úgy tudjuk, hogy a hatalmas, reprezentatív terekkel rendelkező, bruttó 20 ezer négyzetméteres palota felújítása és a Kúria visszaköltözése után mintegy háromszázan dolgoznak majd az épületben. A legfelsőbb bírói fórumnak jelenleg helyet adó székház 19 ezer négyzetméteres, és abban – a Legfőbb Ügyészség, valamint a Fővárosi Ítélőtábla munkatársaival együtt – ezren dolgoznak.