– A közfoglalkoztatás új rendszere beváltotta azokat a reményeket, amelyekkel elindítottuk. Segített abban, hogy a programokba bevontak értelmes munkával, egy közösség részeként szerezhessenek jövedelmet, valamint abban is, hogy képzésekkel, szociális munkásokkal és önkormányzati szakemberekkel közösen az embereket minél nagyobb számban indítsuk el az elsődleges munkaerőpiacra – jelentette ki a Belügyminisztérium (BM) önkormányzati államtitkára a tárca által szervezett Nemzetközi közfoglalkoztatási konferencián.
Pogácsás Tibor emlékeztetett arra: a közfoglalkoztatás több mint munkaerő-közvetítés. Bonyolult eszközrendszerről van szó, amely nagyon sok fejlesztést hozott, társadalmi problémákat orvosolt, és alkalmas volt munkaerőpiaci gondok kezelésére is.
Megerősítette, hogy a kormány továbbra is átmeneti eszközként tekint erre a formára, és a munkavállalóknak is így kell viszonyulniuk hozzá. – Fontos cél volt, hogy a közfoglalkoztatással a munka, az értékteremtés becsülete helyreálljon – tette hozzá.
Rámutatott: esetenként hosszabb időt vesz igénybe, amíg valaki aktív munkaerőként vissza tud kerülni az elsődleges munkaerőpiacra. Hangsúlyozta: többek között területi különbségek és a munkaerő képzettsége, aktivitása játszik szerepet abban, hogy ez a folyamat gyorsabban vagy lassabban megy végbe.
Az eredményeket sorolva kitért arra, hogy a foglalkoztatási ráta, amely 2010-ben 60 százalék alatt volt, most meghaladja a 72 százalékot, amiben a jól teljesítő gazdaság mellett a közfoglalkoztatásnak is szerepe van.
Pogácsás Tibor elmondta azt is, hogy 2016 óta csökken a közfoglalkoztatásban részt vevők száma, ami annak köszönhető, hogy sokan piaci alapon is el tudnak helyezkedni.
Hoffmann Imre, a tárca közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára kifejtette: a programok azon leghátrányosabb helyzetű térségekben a legfontosabbak, ahol egyedül a közfoglalkoztató önkormányzat ad munkát az embereknek.
Réthy Pál, a BM főosztályvezetője elmondta: összesen 2101 hazai településen domináns ez a foglalkoztatási forma, és az abban résztvevők nagyon sok értékteremtő munkát végeztek.
Többek között turisztikai fejlesztéseket indítottak, közösségi tereket alakítottak ki, falumegújításban vettek részt, és közben a közfoglalkoztatás hatására csökkent a vagyon elleni bűncselekmények száma is.