A CEU alapító okiratában szereplő amerikai cím jelenleg is az egyesült államokbeli jogi székhelye a Soros-egyetemnek – nyilatkozta lapunknak Enyedi Zsolt, az intézmény rektorhelyettese, hozzátéve, hogy szerinte nem fontos, hogy valós legyen a cím. A New York-i 57. utca nyugati felén a 224-es számnak azonban semmi köze sincs a CEU-hoz.
A Ripost munkatársai szerint ott még csak nem is hallottak a Soros egyetemről. Ez nem csoda, hiszen az már korábban kiderült, hogy ott Soros György Nyílt Társadalom Alapítványának (OSF) központja található. Ennek azért van központi jelentősége, mert a magyar felsőoktatási törvény tavalyi módosítása szerint hazánkban csak a székhely szerinti országukban működő, ott ténylegesen felsőoktatási képzést folytató, államilag elismert felsőoktatási intézmények adhatnak ki külföldi diplomát.
A CEU-nak ezek szerint jelenleg egyáltalán nincsen valós címhez rendelhető, működő székhelye az USA-ban, s önmagában ezt a tényt figyelembe véve hazai működése nem felel meg a magyar jogszabályoknak.
A CEU két amerikai képzésének egyike sem felel meg a felsőoktatási törvénynek. A New Yorkban indított CEU-s mesterképzésre akként hivatkozott lapunknak Enyedi Zsolt, mint ami biztosítja a Soros-egyetem magyarországi működését, és nem látta problematikusnak, hogy a Középső Államok Felsőoktatási Bizottságának nyilvántartása szerint a New York-i képzést a Budapesten működő CEU indította be.
Amellett, hogy a képzést beindító intézményt Nádor utcai székhellyel jegyezték be, más szempontból is nehezen nevezhető amerikainak. A CEU rektorhelyettese szerint az intézmény magyarországi, kétéves nemzetközi kapcsolatok képzésének egy részét telepítették át New Yorkba, ahol egyszerre 15-20 – Budapestről érkező – hallgató tanul. Hangsúlyozta: a képzés már évek óta folyt Magyarországon, az amerikai városban mindössze néhány speciális kurzussal egészítették ki.
A Soros-egyetem Bard College-dzsal (BC) kötött együttműködési megállapodása valószínűleg szintén nem elégséges feltétel ahhoz, hogy a CEU amerikai diplomát adjon ki hazánkban, hiszen a közösen bejegyzett egyetlen képzésük, az egyenlőtlenségkutatás mindössze oklevelet adó, önagában nem is felvehető minor „szak”. Enyedi Zsolt ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a képzés a hazai oktatási rendszerben „leginkább a szakirányú továbbképzéshez van a legközelebb”.
Több tényező is azt valószínűsíti, hogy a képzés nem rendelhető hozzá egyértelműen egyetlen, hazánkban elfogadott képzési formához sem. Meglehetősen életszerűtlenek az egyenlőtlenségkutatás felvételi kritériumai, hiszen egyszerre feltétel, hogy egy hallgató már elvégezzen egy alapképzést, ám fennálljon még valamilyen hallgatói jogviszonya a CEU-n vagy a Bardon. Enyedi Zsolt azzal próbálta bizonygatni annak valószínűségét, hogy Magyarországon is elfogadják ezt a típusú minor képzést, hogy számos más ilyen szakjuk van.
A faházban zajló képzés magyarországi elismertetése valószínűleg azért is problémás, mert hazánkban a 60-100 kredites képzések minősülnek egyetemi szaknak, ám az amerikai modul mindössze 12 kredit teljesítését írja elő az oklevél megszerzéséhez. A rektorhelyettes is valamelyest különösnek nevezte, hogy az idén januárban induló „szakon” egy hallgató már végzett is, tehát egyetlen félév alatt teljesítette az egyetemi képzés feltételeit.