Az országgyűlési képviselők akár már augusztustól több tiszteletdíjat vehetnek fel munkájukért, ha a jövő héten elfogadja a Ház a módosító javaslatokat.
Ezek alapján a jövőben nem kaphat az országgyűlési törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű javadalmazást az a képviselő, aki kormányzati tisztséget is ellát, és a honatyák továbbra is számíthatnak üzemanyagkártya-, valamint lakhatási támogatásra. Az előterjesztés indoklása felsorolja mindazokat az ágazatokat, ahol béremelést valósított meg a kormányzat, hozzátéve: a sorban utolsóként most a képviselők tiszteletdíját rendezik, 18,5 százalékkal megemelve azt.
A kormány 2010 óta a közszolgálat több területén hajtott végre béremelést, ami több mint félmillió dolgozót érintett, az elmúlt hat évben 51 százalékkal emelkedett az átlagbér, és duplájára nőtt a szakmunkás-bérminimum. A Fidesznek az MTI-hez eljuttatott pénteki közleménye szerint a pedagógusok bérét 50 százalékkal emelték, és ugyanilyen arányban növekszik 2019-ig a rendvédelmi dolgozók, rendőrök, katonák és tűzoltók bére, míg az egészségügyi szakdolgozók béremelése jövőre átlagosan eléri a 65 százalékot.
Magasabb bért kapnak már többek között a mentők, ápolók, a bölcsődei nevelők, a szociális és a kulturális ágazat, a járási és kormányhivatalok, valamint a NAV dolgozói is. Az Országgyűlés tisztségviselőinek tiszteletdíja az általuk vállalt munkával arányosan alakul, és ez megfelel a korábbi és a nemzetközi gyakorlatnak.
A parlamenti képviselők fizetését a 2012-es országgyűlési törvény szabályozza, ez alapján egy honatya eddig bruttó 748 ezer forint alapdíjat kapott. Ez elsőre soknak tűnhet, de pár évvel korábban a képviselők még többet kerestek. 2014 előtt 231 900 forint volt ugyan az alapdíj, de ehhez kaptak még a távolságtól függő választókerületi pótlékot, lakhatási támogatást, pluszpénzeket a bizottsági tagságokért, továbbá frakciótisztségekért, valamint alkalmazotti költségtérítést. Így akár az 1-1,5 milliós képviselői fizetések sem voltak ritkák.
Bajkai István, a törvényalkotási bizottság alelnöke a Karc FM Paláver című műsorában a témával kapcsolatos kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a képviselők bérének emelése a 2010 óta tartó időszakot tekintve nem mondható jelentősnek, még akkor sem, ha ezt az ellenzéki médiában így próbálják beállítani. Hozzátette: az országgyűlési képviselők juttatásainak emelését tartalmazó módosító javaslatot csak a DK politikusai ellenezték, a törvényalkotási bizottság pénteki ülésén a többi jelen lévő ellenzéki képviselő támogatta azt.
Pedig Tóth Bertalan, az MSZP elnöke csütörtökön az ATV műsorában arról beszélt, hogy pártja nem támogatja az országgyűlési képviselők béremelését, és a szocialisták a tervek szerint nem is fogják megszavazni az előterjesztést. Tóth kijelentése ellenére azonban az MSZP-s képviselők is támogatták a javaslatot.
A Magyar Idők erről az ellentmondásról kérdezte Nyakó Istvánt, ám a szocialisták sajtófőnöke csak a párt frakcióvezető-helyettesének, Harangozó Tamásnak az egyébként sehol sem fellelhető nyilatkozatára hivatkozott mint a párt álláspontjára, amelyet nem kívántak kommentálni.