A Kúria elutasította a magyar államnak a jogerős részítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmét tegnap abban az ügyben, amelyet a magyar állam indított a KC Bidding Befektetési és Szolgáltató Kft. elsőrendű és Roland S. Lauder másodrendű alperesek ellen a meghiúsult sukorói kaszinóberuházás koncessziójának késedelmi kötbére ügyében. A legfelsőbb bírói fórum helybenhagyta a jogerős részítéletet.
Mint ismert, a magyar állam 2009 októberében koncessziós szerződést kötött a King’s City kaszinókomplexum beruházójával, az elsőrendű alperes kft.-vel, amelyben többek között 2,47 milliós napi kötbért kötöttek ki arra az esetre, ha a cég nem tesz eleget a rendszeres beszámolási kötelezettségének, az év novemberében pedig ehhez kapcsolódóan készfizető kezességet vállalt a másodrendű alperes.
A 2010-es kormányváltást követően megindult bírósági eljárásban a magyar állam 1,245 milliárd forint késedelmi kötbért és 900 millió forint meghiúsulási kötbért követelt a kft.-től, továbbá 936 millió forint tőke erejéig a készfizető kezességet vállaló másodrendű alperestől. Az évek során a késedelmi kötbér vonatkozásában az elsőrendű alperes kft.-vel szemben 88,179 milliós kötbért és kamatait állapított meg az elsőfokú bíróság, a másodrendű alperest illetően pedig elutasította a keresetet. A másodfokú bíróság jogerős döntése szerint is helytálló volt a késedelmi kötbér jelentős mérséklése, a másodfokú alperes esetében pedig a kereset elutasítása. Ezt támadta meg felülvizsgálati kérelemmel a magyar állam a Kúrián.
A Kúria döntését követően a magyar állam jogi képviselője többek között arra hívta fel a figyelmet: félő, hogy az elsőrendű alperes cég nem képes a jogos követelések kielégítésére, a másodrendű alperes késedelmi kötbért illető készfizetési kezessége pedig nem érvényesíthető.