A prágai Ady Endre Diákkör a másfél millió forinttal járó kitüntetést a csehországi magyar fiatalok eredményes megszólításáért, a prágai magyar közösség építéséért, a kiemelkedő és hiánypótló magyar programok szervezéséért és lebonyolításáért, valamint a magyar hagyományok ápolásáért kapta – közölte a Fiatalok a Polgári Magyarországért díjátadó ünnepségén Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A politikus úgy fogalmazott: egységes világmagyarságban gondolkodnak, nem számít, hogy honfitársaink határon innen vagy túl élnek: nem szabad különbséget tenni az elismerésekben sem. Példaként említette az egységes megközelítésmódra a felsőoktatási rendszert is, amelyben a budapesti intézmények együttműködnek a vidéki és külföldi egyetemekkel, főiskolákkal. Hozzátette, ugyanez az elv nyilvánul meg a többek között a kultúra és az egészségügy területén is.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke a díjátadón hangsúlyozta: a hatvan éve fennálló Ady Endre Diákkör minden tagja bebizonyította, hogy – Márai Sándor szavait idézve – magyarnak lenni nem pusztán állapot, hanem magatartás. Felidézte, hogy a második világháború után az új határokon kívül rekedt magyarság volt a legnagyobb létszámú a hazájuktól elszakított nemzetiségek között. Csehország egyszerre jelentett menedéket és börtönt a kívül rekedt és az emigrációba vonult magyaroknak. Ebben a közegben hatalmas kincs volt minden valódi közösség, mint amilyen a prágai Ady Endre Diákkör is: védelmet és biztonságot nyújtott a kint tanuló magyar diákságnak. Szerepe a mai napig jelentős, hiszen Európa az ehhez hasonló összetartó, közösség- és értékteremtő szervezetek által tud megmenekülni a globalizáció káros hatásaitól – hangsúlyozta Kövér László.
Erdélyi Ágnes, az Ady Endre Diákkör képviselője az elismerést megköszönve úgy fogalmazott, hogy Prága sokuknak második hazája, az ő „szárazföldi szigetük”, amelyen merik büszkén vállalni magyarságukat, bátran használni anyanyelvüket, ápolni kultúrájukat és az ősök hagyományát. Erdélyi Ágnes elmondta azt is, fontosnak tartják, hogy a magyarság mint erős és tudatos nemzet lakozzon Európában, függetlenül attól, mennyire messze élnek egymástól a tagjai.
Az Ady Endre Diákkör (AED) a Prágában tanuló magyar egyetemisták diákszervezete. A két világháború közötti időben élénk magyar diákélet folyt az akkori Csehszlovákia fővárosában, ez azonban a második világháború alatti és utáni években szinte teljesen megszűnt, és csak az 1950-es években éledt újjá. Az akkoriban rendszeresen összejáró magyar egyetemisták 1957-ben alakították meg az Ady Endre Diákkört, amely azóta is folyamatosan működik.
A diákkör rendszeresen szervez kulturális összejöveteleket. 1969–1975 között Homokóra címmel időszakos irodalmi folyóiratot adott ki. 1994 óta jelenik meg Knédli néven a szervezet új időszakos lapja. A diákkör öt alkalommal rendezte meg a magyar egyetemisták részére az augusztusi kovácspataki diáktábort; minden évben sportversenyeket is rendeznek.