Horváth Péter hangsúlyozta: a testülethez nem érkeztek visszajelzések arra vonatkozóan, hogy a pedagógusok ne tudták volna megoldani például a sokat bírált integrált természettudomány tárgy oktatását. Mint ismert, az idei tanévtől átalakultak a szakképző intézmények: a szakközépiskolákból szakgimnáziumok, a szakiskolákból pedig szakközépiskolák lettek. A szakma részéről számos kritika érte az átalakítást, így többek között a természettudományos tárgyak csökkentését a szakgimnáziumokban. Ebben az iskolatípusban ugyanis egy évig integrált természettudományos tárgyat, három évig szaktárgyat kell tanítani. Ez azt jelenti, hogy a diákok a kilencedik osztályban heti három órában komplex természettudományos tárgyat tanulnak, vagyis egy évig összevontan tanítják nekik a biológiát, a kémiát, a fizikát és a földrajzot. Ezután a 10., 11. és 12. évfolyamon egy szaktárgyat – biológiát, kémiát, fizikát vagy földrajzot – heti két órában kell nekik oktatni, a szakmájuknak megfelelően.
Horváth Péter lapunknak arról beszélt, alapvetően kétféleképpen oldják meg a kollégák az integrált tárgy oktatását. Az egyik út, hogy a rendelkezésre álló három órán továbbra is szaktárgyat tanítanak, csak elosztva, például egyszer fizikát, egyszer biológiát és egyszer kémiát tartanak a gyerekeknek. Azokban az iskolákban pedig, ahol a komplex tárgy tanításával próbálkoznak, előfordul, hogy két tanár tartja az órát, ezzel könnyítve a pedagógusok helyzetét. – Azt nem lehet elvárni a kollégáktól, hogy valamennyi természettudományos tárgy oktatásához szükséges tudás birtokában legyenek – hívta fel a figyelmet. Horváth Péter kitért arra is, hogy várhatóan szeptember 27-én ül össze a Köznevelési Kerekasztal.