Várhatóan augusztus második felében indul az országos vastagbélrákszűrési program, amelynek során még ez év végéig 75 ezer, 2020 közepéig pedig összesen 200 ezer, 50 és 70 év közötti lakosnál kell elvégezni a szűrést – közölte egy írásbeli képviselői kérdésre válaszolva a napokban Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumok parlamenti államtitkára.
A „kell” szó ez esetben azért indokolt, mert a projektet a magyar kormány európai uniós forrásból valósítja meg. A 6,4 milliárd forintos támogatás fejében a kormány vállalta, hogy három év alatt 10 százalékkal csökkenti a vastagbélrák-halálozást.
Az államtitkár a késlekedést azzal indokolta, hogy bár a program 2016 márciusában kezdődött, ahhoz, hogy maga a szűrés elinduljon, komoly szakmai, finanszírozási és közbeszerzési előkészületekre volt szükség. A rákszűrést a háziorvosok fogják koordinálni, őket, valamint asszisztenseiket erre ki kellett képezni, le kell hozzájuk szállítani a mintavételhez szükséges egységcsomagokat, kiválasztani és a vizsgálathoz szükséges eszközökkel felszerelni a székletvizsgáló laboratóriumokat – sorolta az államtitkár.
Hozzátéve: a cél egy, a népegészségügyi szűrővizsgálatok sorába illeszthető, hosszú távon fenntartható eljárásmód kialakítása.
Ez rendkívül fontos lenne két szempontból is. Egyfelől a kormány vállalta, hogy 2019-től saját forrásból folytatja a vastagbélszűrést, másfelől csak így van esély a rendkívül magas halálozás érdemi mérséklésére. Magyarország Európában az első, világszinten a negyedik helyen áll a vastagbélrák okozta halálozásban.
Mint a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság elnöke egy minapi konferencián elmondta: Magyarországon ma minden 18 emberből egynél kialakul valamikor élete során vastagbéldaganat. Évente ma már több mint tízezer új vastagbélrákos beteget fedeznek fel, főleg az 50 és a 70 év közötti korosztályban. A tüdőrák után a második leggyakrabban előforduló onkológiai betegség mindkét nemnél, a halálokoknál is a második, a nemdohányzók körében viszont mindkét nemnél a leggyakoribb rákfajta.
Bodoky György professzor rámutatott: jelenleg a betegek legalább felét a 3., 4. stádiumban fedezik fel, amikor már nem operálhatók, csak életmeghosszabbító kezelésben részesülhetnek, vagy ha korábban, idővel akkor is áttétek alakulhatnak ki náluk.
Pedig a vastagbélrák napjainkban a legjobban szűrhető betegség, vélekedett, mert a szűrés egyben betegségmegelőzés is, hiszen már mintegy tíz évvel a rák megjelenése előtt észlelhetők azok az elváltozások, amelyek rosszindulatúvá válása megakadályozható, így a betegek véglegesen meggyógyíthatók. Az időben felfedezett vastagbél-daganatosok több mint 90 százalékánál remélhető öt évet meghaladó túlélés. Ezzel szemben a későn, már áttétekkel felfedezett állapotú páciensek alig öt százaléka él még öt év múlva is – hangsúlyozta.
A szűrés maga első körben székletből történik, majd a sokak által rettegett vastagbéltükrözést csak az esetben végeznek, ha az adott páciensnél ez a laboratóriumi vizsgálat alapján indokolt. Az ötven év felettiek kétévente kapnak majd értesítést a vastagbélszűrés lehetőségéről.