A beruházás célja a több mint húsz éve üresen álló rózsadombi SZOT-üdülőszálló épületvázának teljes bontása és egy új, a mostani épülettömeghez hasonló elrendezésű lakóépület felépítése – olvasható a Pest Megyei Kormányhivatal interneten is elérhető, a környezeti hatásvizsgálattal kapcsolatos határozatában. A kormányhivatali papírokból az is kiderül, hogy az üdülőszálló helyére tervezett lakóház a jelenlegi – már most is részben visszabontott – épületnél 7,31 méterrel lesz magasabb, azonban ezen kevesebb emelet fog osztozni. A mélygarázsszintekkel együtt 9 szintes épület szintszáma így eggyel csökken, annak magassága megoszlik majd a felszín feletti lakóemeletek között. A korábbi hasznosítási terveket ugyanis nagymértékben befolyásolta az eredetileg hotelnek készült épület alacsony belmagassága.
A kormányhivatal határozata azt is tartalmazza: a minimum három hónapig tartó bontás során 17 550 köbméter sittet mozgatnak majd meg 13 dömperrel, amelyek naponta kétszer fordulnak. A dokumentumban a talajszint alatti részek esetében ellentmondásosan fogalmaznak: szerepel az alagsori visszabontás kitétel, illetve az is, hogy a felszín alatti részek megmaradnak, durva földmunkákat, alapozást már nem végez a beruházó. A mélygarázsban egyébként 144 gépkocsinak terveznek férőhelyet. Ami a látható részt illeti, százlakásos épületben gondolkodik a beruházó Rózsadomb Panoráma Ingatlanfejlesztő és -hasznosító Kft.
A kormányhivatali határozat alapján – bár az építkezés természetvédelmi területen, a fokozottan védett Molnár János-barlang, illetve közeli gyógyvízforrások felett zajlik – külön környezeti hatásvizsgálatra nincs szükség. A hivatal ellenben javasolja, hogy az építtető keresse meg a Forster Központ nemzetközi és világörökségi főosztályát, mert bár a Rózsadomb Duna felőli oldala nem része a világörökségnek, „a helyszín a budai Duna-part panorámájának meghatározó, szerves eleme”.
Lapunk a hányatott sorsú, sokáig banki tulajdonban álló ingatlan kapcsán korábban megírta: a volt SZOT-szálló homlokzati koncepciójára pályázaton keresett terveket az új tulajdonos, a Wáberer György vállalkozóhoz köthető ingatlanfejlesztő cég. Az akkori pályázatból nem derült ki, hogy a kiíró a meglévő szerkezethez vagy egy szinte teljesen új épülethez keres megfelelő homlokzati megjelenést.