Magasabb lett az egészségüket jónak vagy nagyon jónak tartók aránya az elmúlt évekhez képest hazánkban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napokban közzétett Egészségi állapot és egészségmagatartás című kiadványából.
A szubjektíven megélt egészségi állapot szerint ez a két legfelső kategória 2010 és 2015 között 55-56 százalékon stagnált, majd 2016–2017-ben 60 százalékos szintet ért el Magyarországon. Európai összehasonlításban ugyanakkor továbbra is lemaradásban van hazánk, hiszen az uniós átlag 67,4 százalék. A nemzetközi adatokhoz hasonlóan Magyarországon is jobbnak ítélik meg az egészségi állapotukat a férfiak, mint a nők.
A 2017. évi adatok szerint a férfiak 63,5 százaléka számolt be jó vagy nagyon jó egészségi állapotról, míg a nőknél ez az arány 55,5 százalék. Az egészségüket rossznak vagy nagyon rossznak tartók aránya 2010 és 2017 között folyamatosan csökkent, 17-ről 13 százalékra.
A felmérésben vizsgálták a magyar lakosság tápláltsági állapotát is. A testtömegindex alapján a WHO iránymutatását felhasználva az derült ki, hogy a 15 év felettiek 40 százaléka tekinthető normál testsúlyúnak. Az ennél soványabbak aránya az 5 százalékot sem éri el, ugyanakkor a lakosság több mint felének súlytöbblete van.
Tizenhat éves kortól a magyarok bő harmada ugyan túlsúlyos, de nem elhízott. A kevés mozgással járó foglalkozást űzők 58 százaléka heti rendszerességgel mozog, közülük minden második hetente legalább négy órát. Azok mozognak a legkevesebbet, akik nem végeznek semmiféle munkát, otthon sem – közölte a KSH.
Az egészséges táplálkozás vonatkozásában kiderült: a nők, a magasabb iskolai végzettségűek és a magasabb jövedelműek esznek gyakrabban zöldséget és gyümölcsöt. A 16 évesnél idősebb lakosság 40 százaléka fogyaszt naponta gyümölcsöt és 30 százaléka zöldséget, míg azok aránya, akik ritkábban mint hetente esznek ilyen termékeket, 8,2 százalék.
Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei 2010 és 2016 között folyamatosan javultak, különösen igaz ez a fogorvosi ellátásra. A 16 éves és ennél idősebb lakosság 6,2 százaléka számolt be arról, hogy nem tudott igénybe venni olyan orvosi ellátást, amelyre szüksége lett volna, a fogorvosi ellátást illetően pedig 3 százalékuk. A lakosság 4,1 százalékával fordult elő, hogy a pénzhiány miatt nem tudta kiváltani a neki felírt gyógyszert – olvasható ki a KSH adataiból.