Egyre népszerűbbek a műszaki tudományok az alapképzésben és a mesterképzésben egyaránt, az idei tanévben már a legtöbb hallgató, a felsőfokú képzésben részt vevők 19,3 százaléka tanult ilyen szakokon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A statisztikákat figyelve a bejutással sem volt gond, hiszen az alapképzés esetében 89 százalék volt azoknak a felvetteknek az aránya, akik az első helyen jelöltek meg műszaki területeket.
A sorban második legnépszerűbb a gazdaság és irányítás, az alapképzésben és mesterképzésben tanuló hallgatók csaknem 19 százalékát regisztrálták ezen a területen. Veszített azonban valamelyest a népszerűségéből, 2010-hez képest 4,6 százalékponttal csökkent a képzésben részt vevők aránya.
A tanárképzés szerepe egyértelműen erősödött, a hallgatók 9,2 százaléka folytat ilyen tanulmányokat az öt évvel korábbi 6,7-hez képest. Ugyancsak nőtt az egészségügyi és szociális képzésben részt vevők száma, az ő arányuk 11,2 százalékot tesz ki, szemben a 2010/2011-es tanévben dokumentált 9,7 százalékkal. Kismértékben csökkent a természettudományi képzés súlya, itt 2015-ben 3,4 százalék volt a hallgatók aránya.
A KSH elemzése szerint még mindig viszonylag népszerűnek számítanak a társadalomtudományok, igaz, az utóbbi években valamelyest csökkent azoknak a száma, akik ezt a területet választották. A 2015/2016-os tanévben az alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók csaknem 8 százaléka tanul ilyen szakon, és az alapképzés esetében 81 százalék volt azoknak az aránya, akiket felvettek és első helyen jelöltek meg társadalomtudományi szakokat.
A KSH felhívta a figyelmet arra is, hogy a felsőoktatásban alapképzésre 54 ezer fő jelentkezett az idei tanévben, és 68 százalékuk nyert felvételt. Ez alapján a felvettek aránya az előző évihez képest csökkent. Mesterképzésre 2014-hez hasonlóan 25 ezren jelentkeztek, és közülük 16 ezren kerültek be valamelyik intézménybe.
Az elemzés emlékeztet rá, hogy a felsőoktatásban az 1990-es évek elején kezdődött expanzió 2004-ben lassult, majd az évtized második felétől csökkent a hallgatói létszám (a nem nappali képzésben már 2005-től, a nappali képzésben 2009-től). Ezzel párhuzamosan a nappali tagozatra járók aránya emelkedik: tavaly a hallgatók száma összesen 295 ezer volt, és 71 százalékuk nappali képzésben tanult.
A lisszaboni stratégia folytatásaként elfogadott Európa 2020 program egyik célkitűzése a felsőfokú végzettségűek arányának növelése. Erre létrehoztak egy indikátort, amely azt mutatja, hogy a 30-34 éves népességre vonatkozóan mekkora a felsőfokú végzettséggel bírók aránya. Az egyes tagállamok által vállalt cél különböző, Magyarország esetében 30,3 százalék. Ez az arány 2015-ben 34,9 százalék, vagyis a célértéket meghaladó volt.