A 25 és 64 év közötti felnőttek 32,8 százaléka vett részt 2016-ban iskolarendszerű, illetve azon kívüli oktatásban, képzésben, ami 5,6 százalékpontos növekedést jelent ahhoz képest, amit a Központi Statisztikai Hivatal 2011-ben mért. Abban, hogy kik képezték magukat, a legmeghatározóbb az iskolai végzettség volt. Míg a legfeljebb nyolc általános iskolai osztályt végzetteknek csak valamivel több mint 17 százaléka, az érettségivel rendelkezőknek már több mint egyharmada, a felsőfokú végzettségűeknek pedig már 55 százaléka tanult felnőttként.
Az intézményesített tanulás az öt évvel korábbi időszakhoz hasonlóan a fiatal felnőtt korosztály körében volt a legnépszerűbb: a 25–34 évesek 41,6, az 55 éven felüliek 20,4 százaléka vett részt valamilyen képzésben az adatfelvételt megelőző 12 hónapban. A foglalkoztatottak csoportjában a részvételi arány 38,7, a munkanélküliek körében 18,2 százalék volt. A képzésben részt vevők mintegy 60 százaléka tanult valamilyen alap- vagy mesterképzésben, mintegy 9 százalék vett részt doktori (PhD, DLA) képzésben.
Azoknál a felnőtteknél, akik iskolarendszerben tanultak, döntően a kedvezőbb karrierkilátások, a képesítés megszerzése és a jobb elhelyezkedési esélyek mellett a mindennapi életben hasznos ismeretek megszerzése volt a fő motiváció. A tanfolyamokat, szemináriumokat ugyanakkor sokan látogatták azért, hogy továbbképezzék magukat valamilyen személyes érdeklődési körbe tartozó területen, illetve hogy a mindennapi életben hasznos ismereteket szerezzenek.
A KSH felmérése szerint 2001-ről 2016-ra azoknak a felnőttnek az aránya is 5,3 százalékkal – 30,5 százalékra – nőtt, akik iskolarendszeren kívüli képzésben vettek részt. Ebben a formában főként a 35–44 évesek és a felsőfokú végzettségűek képezték magukat, náluk több mint 50, a középfokú végzettségűeknél 32,2, a legfeljebb általános iskolai végzettségűeknél mindössze 16,6 százalék volt a részvételi arány.
A különféle konferenciák és szemináriumok mellett az OKJ-s képzések, a nyelv-, számítógépes és gépjárművezetői tanfolyamok, de például az önismereti előadások is sokakat vonzottak.
Adatfelvétel az unió előírásai szerint A KSH adatfelvétele azon uniós jogszabályi előírás alapján készült, amely azt hivatott vizsgálni, hogyan teljesül az Európa 2020 stratégia, amelynek kiemelt céljai között szerepel az intelligens, fenntartható és befogadó gazdaság létrehozása, magas szintű foglalkoztatással és társadalmi kohézióval.
A tagállamok statisztikai hivatalai először 2012-ben, ezt követően 2017 első negyedévében vizsgálták a 25–64 éves népesség részvételét az oktatásban, képzésben. A felvétel kérdéseire a magyarországi magánháztartásokban élők közül 6500-an válaszoltak.