A több kilométer kiterjedésű szupercellák hevesebbek, mint egy átlagos zivatarfelhő, mert az előbbiekből akár 2 centiméteres vagy nagyobb jégdarabok is hullhatnak, központjukban óránkénti 100 kilométer/órás széllökések is lehetségesek, a villámok száma pedig percenként meghaladhatja a 80 ezret is a beborított területen.
A hosszú életű, kiterjedt zivatarfelhők akkor alakulnak ki, amikor a nagy hőmérsékleti és páratartalombeli különbség miatt az összeálló légtömegek forogni kezdenek a tengelyük körül. A léghengerekből különleges feltételek mellett akár tornádó is létrejöhet, erre egyébként már Magyarországon is volt példa pár évvel ezelőtt Miskolc környékén. „A szupercellák kialakulása annak is köszönhető, hogy egyre több a szén-dioxid és a metán a levegőben, emiatt pedig a levegőoszlopok egymás melletti fel- és leáramlása intenzívebb lesz.
Túl sokat autózunk, módszeresen irtjuk az erdőket – amelyek felvennék a légkörből a szén-dioxidot –, és a tengerek felszíne is telítődött a gázzal. Ezek a tényezők mind szélsőségesebbé teszik az időjárásunkat” – tette hozzá Egely György.
Szerdán ugyan nem alakult ki országunk felett a múlt hétvégihez hasonló szupercella, de egy hirtelen jött, nagy erejű vihar így is megtépázta Budapestet. A fővárosi hivatásos tűzoltóknak számos alkalommal kellett segíteniük.
A legtöbb helyszínen fát döntött ki a szél, vagy lezuhanó faág akadályozta a forgalmat.
A III. kerületi Attila utcában villám csapott egy hotel reklámtáblájába, emiatt az a járdára és az úttestre zuhant. Az I. és a III. kerületben mázsás faágak estek parkoló autókra.