A Magyar Bírói Egyesület elnöke, Makai Lajos büntető tanácselnök lapunknak azt mondta: a törvény alapján egyszerűbbé, gyorsabbá válhatnak az eljárások, s ez egyaránt szolgálhatja a sértettek, a gyanúsítottak és a hatóságok érdekét. Amennyiben például a gyanúsított beismerő vallomást tesz, az ügyek egy csoportjában egyezséget köthet majd a vádhatósággal a büntetésről.
A bírói egyesület vezetője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a bíróságnak meg kell vizsgálnia az egyezségkötés körülményeit. Arról ugyanis nem lehet szó, hogy bárkit olyan beismerő vallomásra késztessenek, amely nincs összhangban a megtörtént esettel. A megegyezés csak akkor érvényesülhet, ha a bíróság jóváhagyja. A bírói egyesület vezetője – aki egyben a Pécsi Ítélőtábla elnöke is – kiemelte még, hogy júliustól a büntetőügyek nagy részében első fokon egy jogi végzettségű bíró fog ítélkezni, az ülnökrendszer ugyanis lényegében megszűnik.
Ülnökökkel csupán a fiatalkorú vádlottak tárgyalásán és a katonai bűnperekben találkozhatnak az érintettek. További újdonság, hogy a kiemelt gazdasági bűnügyekben ítélkező háromtagú büntető tanácsokban két büntetőbíró vesz majd részt, harmadik társuk gazdasági, polgári ügyekhez értő szakbíró lesz. Ez azért fontos, mert a gazdasági jogászok jól ismerik a cégek, gazdasági társaságok működését, szerződéses kapcsolatait.
Több új feladat vár a törvény szerint a védőkre is. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke erről kérdésünkre azt közölte: nagy szerepük lehet az ügyvédeknek az olyan egyezség megkötésében, amely a gyanúsított és a vádhatóság között jön létre. Az elnök hozzátette: a kihallgatáskor a hatóságok eddig is jelezték, hogy a gyanúsított enyhébb büntetést kaphat, ha beismerő vallomást tesz, de azt ilyenkor még nem lehetett tudni, hogy konkrétan mit jelent az enyhébb büntetés.
Az ügyvéd úgy látja, a megegyezés létrejötte hosszabb folyamat lehet, mert elképzelhető, hogy a védő felkeresi majd az ügyészt, s közli, hogy sor kerülhetne beismerő vallomásra, de tudni szeretnék, hogy akkor mire számíthat a gyanúsított. Ezután mindkét fél külön-külön megfontolhatná a továbbiakat, végül az ügyészségnek közölnie kellene, hogy milyen pénzbüntetést vagy szabadságvesztést róhatnak ki, ha az ügyfél beismeri a tettét.
Bánáti János szerint a vádhatóságnak konkrét számot kellene erre mondania, ezután kerülhetne sor a vallomástételre. A kamarai elnök úgy látja: a hazai gyakorlatban teljesen új intézménynek az az egyik célja, hogy a hatóság időt, erőt takarítson meg, hiszen így a vádlottat és a többi résztvevőt nem kell akár tízszer is megidéznie. Bírósági jóváhagyással rövid időn belül pont kerülhet az ügy végére.
A megegyezés persze komoly kockázatokkal jár az ügyvéd számára, hiszen nem zárható ki, hogy a gyanúsított utóbb másként vélekedik az esetről, mint kezdetben. Indokolt lehet módszertani útmutató kidolgozása is. Bánáti egészében véve úgy véli: a gyakorlat dönti majd el, miként válhat be ez a paragrafus.
Fontos újítás, hogy júliustól nem az eljáró hatóság, hanem az ügyvédi kamara határozza meg, ki legyen a kirendelt védő az ügyben. Ennek oka pedig az, hogy korábban gyakran bírálták az eddigi szabályozást. Bánáti János szerint a feladat nagyon nehéz, hiszen egy többlépcsős, sürgős teendőről van szó. Saját szabályzatukat már kidolgozták és bemutatták felettes hatóságuknak, az Igazságügyi Minisztériumnak. A tárca rendeletben szabályozza a feltételeket.
Az eljárás lényege egyébként az lesz, hogy a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság közli majd az országos kamarával, hogy az adott ügyben védő kirendelése szükséges. Ez leginkább akkor fordulhat elő, ha a gyanúsítottnak nincs megbízott ügyvédje, a védelem pedig a törvény szerint kötelező.
A Magyar Ügyvédi Kamara elektronikus rendszere mindenesetre megkeresi az ügy székhelye szerinti megyei kamarát, az pedig közli a hatósággal annak az ügyvédnek a nevét és elérhetőségét, akit a névjegyzék alapján kirendelhetnek. Magát a kirendelő határozatot a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság hozza meg. Az ügyvéd kijelölésének egy órán belül meg kell történnie, akár a hétvégén is. Bánáti János szerint az új szabály komoly anyagi és szellemi befektetést igényel.
Az országban működő 15 ezer ügyvéd közül ugyanis számosan egyéni ügyvédként dolgoznak és kirendelt védői feladat ellátására szakosodtak. A júliustól a büntetőügyekben is kötelező elektronikus kapcsolattartáshoz teljes műszaki felszereltségre és megfelelő készenlétre lesz szükség. Ezt mindazoknak teljesíteniük kell, akik a jövőben is kirendelt védőként szeretnének eljárni.