A Quaestor-cégcsoport alapügyének tárgyalása kibővül az ügyészség június elején benyújtott újabb vádiratának tárgyalásával a Fővárosi Törvényszéken. Az alapügyben eddig több mint száz tárgyalási napot tartottak, és december 21-ig újabb ötven tárgyalási napot tűzött ki az eljáró tanács.
Hétfőn az új büntetőeljárásról szóló törvény értelmében kizártak az ügyből három olyan védőt, akik a nyomozás során kihallgatott tanúkat segítették, ami az új törvény értelmében összeférhetetlen, így kizáró ok a tárgyalásról. Egy védő tudomásul vette a döntést, ketten fellebbeztek ellene, így a Fővárosi Ítélőtábla hozza meg majd a jogerős döntést.
Az ítélőtábla döntését követően a bonyolult pénzügyi és informatikai kérdéseket felvető ügyben a bizonyítási eljárás az ügyészség által idén júniusban benyújtott újabb vádiratban szintén érintett vádlottak, így Tarsoly Csabának, a cégcsoport alapítójának és vezetőjének, a vád szerinti bűnszervezet vezetőjének kihallgatásával, a későbbiekben pedig tanúkihallgatásokkal és szakértői meghallgatással folytatódik.
A Quaestor-ügyben mint alapügyben már szereplő vádlottak közül összesen nyolc személy ellen nyújtotta be vádiratát a Fővárosi Főügyészség bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt. Ennek a vádiratnak a lényege szerint Tarsoly Csaba és társai a 47 társaságból álló Quaestor-csoport működtetésének keretében 2007-től kezdődően olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek elsődleges célja a befektetők pénzének, értékpapírjainak az eltulajdonítása volt.
A bűnszervezet működése során 2009-ben és 2010-ben az úgynevezett Quaestor Kurázsi befektetési jegyek értékesítése révén a vád szerint több mint 2,2 milliárd forint bevételt tulajdonítottak el jogtalanul. Azt a módszert alkalmazták, hogy a számlavezetéshez használt úgynevezett brókerrendszerben létrehoztak egy Technikai T2-nek nevezett fiktív ügyfelet és egy ahhoz tartozó fiktív értékpapírszámlát. Ezután ezen az értékpapírszámlán jóváírták a valóságban nem létező Quaestor Kurázsi befektetési jegyeket, majd átvezették egy másik ügyfélszámlára, ezután pedig értékesítették a Quaestor Befektetési Alapkezelőnek.
Az ügylet során a Quaestor Értékpapír Zrt. bizományosként járt el, így a Quaestor Befektetési Alapkezelővel történő elszámoláskor a fiktív ügyletekkel leplezték a valódi forgalmat, ami lehetővé tette a 2,2 milliárd forint bevétel eltulajdonítását. A vád szerint a vádlottak ezzel biztosították a Quaestor-cégcsoport további működését azokban az időszakokban, amikor egyéb értékpapírok jogtalan eltulajdonítására nem volt lehetőség, és a kötvényértékesítésből származó bevétel is csökkent.
Az alapügyben, amelynek több mint harmincezer sértettje van, bűnszervezetben elkövetett, 5458-rendbeli csalással, illetve sikkasztással vádoltak meg 11 személyt, köztük a politikai kapcsolatokkal is rendelkező Tarsoly Csabát.
A botrány 2015 márciusában robbant ki, amikor a Magyar Nemzeti Bank pénzpiaci felügyeleti ellenőrzése megállapította többek között, hogy a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárd forintos vállalatikötvény-kibocsátásából 150 milliárd fiktív volt.
Tavaly, már a büntetőper alatt közokirat-hamisítás miatt is vádat emeltek Tarsoly Csaba és strómanja, Orgovány Béla ellen. A férfi a vádirat szerint a botrány kirobbanásakor a stróman nevére akarta íratni a cégeit.