2013 és 2015 között csaknem húsz százalékkal javult, 5,1-ről 4,1 ezrelékre csökkent Magyarországon a csecsemőhalandóság, amit példa nélküli sikernek tartanak az újszülöttgyógyászok (neonatológusok). Az idei adatok ismeretében a kedvező tendencia tartósnak látszik, a csecsemőhalandóság legfőbb oka azonban továbbra is a koraszülés, amelynek az aránya még mindig túlságosan magas hazánkban – hangzott el egy, a koraszülöttek világnapja alkalmából rendezett sajtótájékoztatón.
Magyarországon átlagosan minden tizedik újszülött idő előtt jön a világra, évente 1200 baba születési súlya még az 1500 grammot sem éri el. Nem csupán nekik, hanem minden koraszülöttnek fokozott támogatásra van szüksége a kórházon kívül, az intenzív ápolást követően is, sokszor még éveken át. Mint Kovács Tamás neonatológus elmondta, még a csaknem érett újszülöttek között is ötven százalékkal gyakoribbak a mentális problémák, ezért a korai fejlesztés minden koraszülött számára létfontosságú. Ám ahhoz képest, hogy évente 8-9 ezer korababa születik, egy felmérés szerint összesen mindössze 8 ezer hat éven aluli gyermek vesz részt valamilyen korai fejlesztési programban. Kovács Tamás örvendetesnek nevezte, hogy a kormány kiemelten kezeli ennek a területnek a fejlesztését, különösen mert vannak az országban olyan helyek, ahol a fejlődésben lemaradt gyerekek számára alig vagy egyáltalán nem érhető el fejlesztő foglalkozás.
A koraszülöttekkel foglalkozó szakemberek szerint még egy területen feltétlenül fontos lenne előrelépni, ez pedig a szakember-utánpótlás. Újszülöttgyógyászokból és intenzív csecsemőápolókból is legalább kétszer többre lenne szükség ugyanis, ám főleg a kis súlyú babák életéért küzdő nővérek társadalmi és anyagi megbecsülése még mindig elmarad az elvárhatónál – mondta Szabó Miklós neonatológus. Kollégája, Gárdos László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az újszülöttmentőknél dolgozó mintegy 140 szakember kimaradt az egészségügyi béremelésből. Ők ugyanis hiába látnak el állami feladatot, alapítványoknál dolgoznak, amelyeket még 2002-ben az első Orbán-kormány hozott létre azért, hogy költségvetési mellett civil forrás is rendelkezésre álljon. Ezek a bevételek azonban csak a működtetésre elegendők, béremelésre már nem, így mindenképpen pótlólagos forrásra lenne szükség annak érdekében, hogy a magasan képzett és ezért külföldön igen keresett szakemberek a jövőben is itthon dolgozzanak.