Ezekben a hetekben virágzik a levendula, amely nem csupán dísz-, de fűszer- és a gyógynövényként is népszerű, mert nemcsak illóolaj, molyriasztó vagy szappan, hanem párnatöltet, likőr, méz és fagylalt is készíthető belőle. A levendula számos hasznos – például baktérium- és vírusellenes – összetevőt tartalmaz, jótékony hatásait kutatások sora igazolja.
A krónikák szerint Krisztus után az I. században Pedaniosz Dioszkoridész görög katonaorvos és botanikus a De Materia Medica című művében sok más gyógynövény mellett a levendula hatásait is taglalja. Az évszázadok során használták rovarcsípésre, fájdalomcsillapítóként és nyugtatóként – utóbbit egy tudományos kísérlet is alátámasztotta, amelyben a levendula hatására a résztvevőknél a nyugalmi állapotot kísérő agyhullámok voltak megfigyelhetők. Egy, a Journal of Herbal Medicine-ben publikált kutatás szerint háromhavi levendulaillóolaj-használattal csökkenthető a migrén kialakulása vagy a fellépő migrén okozta fájdalom erőssége. A Journal of Medical Microbiology által közölt vizsgálat eredménye szerint illóolaja egyes köröm- és bőrgombákkal szemben erős gombaölő hatású.
Azoknak azonban, akik az átlagnál érzékenyebbek a szagokra, kerülniük kell az erős illatú levendulát, mert náluk akár fejfájást, hidegrázást, sőt hányingert is kiválthat. A Marylandi Egyetem Egészségközpontja pedig arra figyelmeztet, hogy gyerekeknek nem ajánlott frissen fogyasztani a levendulát, felnőtteknél pedig a virág székrekedést okozhat és fokozott étvágyat is előidézhet, így fogyókúrázóknak sem nagyon ajánlják.
Azok, akik még több érdekességet szeretnének megtudni erről az értékes növényről, megtehetik a hét végén a Szegedi Tudományegyetem füvészkertjében, ahol levendulanapokat tartanak.
A növény még szüretelhető a hőgyészi levendulafarmon, a kőröshegyi levendulásban, Kiskunmajsán, és persze Tihanyban is tart még a levendulafesztivál.