Kezdetét vette Salah Abdeslam, a 2015. november 13-i párizsi terrortámadás főszervezőjének tartott férfi bűnpere Belgiumban. A 28 éves férfit 2016. március 18-án fogták el Brüsszelben. A rajtaütés tűzharcba torkollott, amelyben több rendőr megsérült, egy dzsihadista pedig életét vesztette.
Abdeslamot és társát, a 24 éves Soufien Ayarit emberölési kísérlettel és illegális fegyvertartással vádolják, elítélése után pedig Párizsban újabb tárgyalás vár rájuk. Ott a 130 halálos áldozatot követelő merényletsorozatért vonják majd őket felelősségre, várhatóan a jövő év elején.
Abdeslam az AFP tudósítása szerint rezzenéstelen arccal ülte végig az első tárgyalási napot. Megtagadta a vallomástételt, még személyazonossága igazolásra sem volt hajlandó, és nem állt fel, amikor a bírói tanács elnöke kérdéseket intézett hozzá.
– Hallgatásom nem a bűnösségem elismerése, hanem a védekezésem része. Vannak kézzelfogható és tudományos bizonyítékok, azt akarom, hogy azok alapján ítéljenek meg – idézte a vádlott szavait a BBC. A marokkói származású, Belgiumban született francia állampolgár később, amikor a tárgyalást vezető Marie-France Keutgen azzal fordult hozzá, hogy van-e bármilyen észrevétele az eljárást illetően, azt felelte: „Annyit jegyeznék meg, hogy a muszlimoknak a legsúlyosabb előítéletekkel kell szembenézniük. Kegyelmet nem ismerve büntetik őket. Megfosztják őket az ártatlanság vélelmétől, mindentől.”
A hatóságok megerősítették a biztonsági intézkedéseket a tárgyalás idejére, a bíróság épületét és a környező utcákat állig felfegyverzett rendőrök vigyázták. A sajtóhírek szerint a tárgyalás négy napig fog tartani, és Abdeslamot minden este visszaszállítják a Párizshoz közeli börtönbe, ahol őrizetben tartják.
Salah Abdeslam és társai 2015. november 13-án a francia főváros több pontján hajtottak végre terrortámadást. Miután egy stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, a belvárosban egy háromtagú terroristakommandó lépett akcióba.
Megöltek 39 embert, miközben egy harmadik csapat behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol kilencven emberrel végeztek. A terroristákat Abdeslam fuvarozta, és a Stade de France-nál neki is fel kellett volna robbantania magát. Mint később kiderült, a bomba gyújtószerkezete meghibásodott, ezért élte túl az akciót, ami után Belgiumban húzta meg magát, és ott újabb támadások előkészítésével foglalkozott.
Abdeslam többször is megfordult Magyarországon.
Lapunk megírta, hogy a 2015-ös migránshullámmal hazánkba érkező ISIS-terroristák közül három alkalommal is szállított merénylőket Nyugat-Európába. Látogatásai alkalmával járt a Keleti pályaudvarnál is. A Terrorelhárítási Központ felderítői szerint először 2015. augusztus 30-án Kiskőrösről, majd szeptember 9-én Budapestről két-két személyt, szeptember 17-én pedig három újabb terroristát fuvarozott a magyar fővárosból Brüsszelbe.
A Zoom.hu a közelmúltban arról is beszámolt, hogy Salah Abdeslam kapcsolatba léphetett a hungarista, paramilitáris Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) tagjaival. A portál értesülése szerint a brüsszeli mészárlásokat olyan lőfegyverekkel követték el, amelyeket Szlovákiában hatástalanítottak, majd a terroristák visszaalakították azokat.
Ugyanilyen szlovák eredetű, visszaalakított fegyvereket találhattak a két, állítólag a miniszterelnök ellen merényletre készülő magyar férfinál, illetve az MNA aktív tagjainak elfogásakor is. Ha tehát a találkozó valóban létrejött, annak könnyen lehet, hogy köze volt az ISIS-terroristák fegyverbeszerzéséhez.
Ezért nem kell a kvóta
Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója a brüsszeli per hírére reagálva azt mondta: ha megvalósulna a Soros-terv és benne a kötelező szétosztási kvóta, mások mellett olyan embereket osztanának szét Nyugat-Európából Magyarországra is, mint Salah Abdeslam, akiről nem tudták, hogy valójában kicsoda, honnan jött és miért. „Ezért mondunk nemet mindenféle szétosztási kvótára, ezért kell megállítani azt a Soros-tervet, amely többek között ezt is erőlteti” – jelentette ki a politikus.