Mintegy félszáz érdeklődő előtt mutatta be tegnap a „beteg demokráciákról” és az illiberális államokkal szemben tanúsítható és tanúsítandó ellenállásról írott dolgozatát a Soros György bőkezű támogatását élvező Helsinki Bizottság Budapesten. A pódiumbeszélgetésen a különféle hazai és nemzetközi jogvédő szervezetek előadói megállapították többek között, hogy Kelet-Közép-Európa országaiban a pártokra már nem, csak a „civil társadalomra” és a „vele egyívású szabad sajtóra” lehet számítani a demokrácia megvédésében.
Kifejtették azt is, hogy korlátozatlansága miatt az internet veszélyt jelent a demokráciára. Megállapították továbbá, hogy az Európai Unió is felelős a kialakult helyzetért, mivel az elmúlt tíz évben számos gazdasági és strukturális fejlesztést támogatott, de nem fordított gondot a legfontosabbra, a felnövekvő generációk világnézeti befolyásolására, ezért például Horvátországban a fiatalok többsége keresztény, konzervatív és nemzeti meggyőződésű.
Fontos cél tehát, hogy ezt a „hibát” ne kövesse el újra az unió a civil szervezetekkel közösen; Brüsszelnek azért kell erőfeszítéseket tennie, hogy a következő tíz évben liberális fordulat álljon be ezekben a tagállamokban. Az előadók aggodalmukat fejezték ki a Stop Soros törvénycsomag miatt is, ami ellehetetlenítheti tevékenységüket, mivel a jövőben adót kellene fizetniük.
Ismert, lapunk is beszámolt már arról a hatvanoldalas tanulmányról, amelyben a Helsinki Bizottság és több, Soros György támogatását is élvező szervezet az „illiberális államokat” bírálja. Szerintük a nemzet képzeletbeli fogalom, az olyan politika pedig, amely a többség tetszésével találkozik, populista.
A népszavazást mint legitimációs alapot elvetik és ellenállásra biztatnak, amelynek eszköze lehet a zavarkeltés és a hálózatosodás is. De azt is szorgalmazzák, hogy a kormányellenes szervezetek a közvélemény elérését, a médiafigyelem felkeltését látványos akciókkal, például egy országgyűlési bizottság ülésének megzavarásával kíséreljék meg elérni.
A szimpózium előtt – lapunk kérésére – Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója értékelte a helsinkisek dolgozatát. Szerinte a nyílt társadalomhálózathoz tartozó szervezetek jelentése valójában a legkézenfekvőbb alátámasztása annak, miért legitim a Stop Soros törvényjavaslat célja.
– A jelentés ugyanis valójában egy kézikönyv arra nézve, hogy a magukat a nagybetűs „Civilek” képviselőinek tartott szervezetek milyen kommunikációs technikákkal avatkozzanak be egy ország belpolitikájába, miként bővítsék pénzügyi forrásaikat, valamint hogyan hálózatosodjanak és „pereljék szét” a bíróságokon a szuverén törvényalkotó döntéseit – emelte ki Szánthó Miklós.
– Egyszóval – folytatta az igazgató – ez egy forradalmi kiáltvány az állami szuverenitás befolyásolására, márpedig a Stop Soros törvényjavaslat célja éppen az, hogy az ilyen szervezetekkel és beavatkozásokkal szemben védje Magyarország szuverenitását.
– A javaslat tartalma kapcsán eszközvitát persze lehet folytatni, célvitát azonban nem: a cél ugyanis teljesen legitim. Az állami főhatalmat a „klasszikus” kihívások mellett a XXI. század elejére új típusú befolyásolási kísérletek érik – ahogy erre e „kormánydöntési kiskáté” is jó példa –, erre pedig a jogalkotónak új, hatékony válaszokat kell adnia.
Akár azzal, hogy jól beazonosíthatóvá teszi azokat a szervezeteket, amelyek a szuverenitás egyik lényegi elemét, az ország lakossági összetételét az illegális migráció szponzorálásával „multikultivá” akarják tenni – mondta Szánthó.