Interkulturális kompetenciafejlesztés a rendészeti területen dolgozók számára – a Soros György Nyílt Társadalom Intézetének (OSFI) „fizetési listáján” szereplő Artemisszió Alapítványnál így nevezik azt a tréninget, amelynek célja belügyi szakemberek érzékenyítése a migráció és a másság iránt. A szervezet az elmúlt években működési támogatásként több mint 31,3 millió forintot kapott a nemzetközi tőzsdespekuláns alapítványától, amelyből természetesen nemcsak a munkatársaik fizetésére, hanem egyes programjaira is költöttek. Kifejezetten projekttámogatásként további mintegy 20 millió forintot a Norvég Civil Támogatási Alapból hívhatott le az Artemisszió.
A társaság hatnapos, bentlakásos kurzusát „a rendészeti területen dolgozó szakemberek, így a büntetés-végrehajtási, a határrendészeti, az igazgatásrendészeti, a katasztrófavédelmi, a közlekedésrendészeti, a közrendvédelmi, a nemzetbiztonsági területeken dolgozók és a szociális területen dolgozók számára” hirdeti honlapján és hírlevél formájában is, azzal a megjegyzéssel, hogy a résztvevők 48 továbbképzés pontot számolhatnak el a képzés teljesítése után.
Az első két nap programjában a másság elismerését akadályozó tényezők, valamint az „interkulturális modellek” bemutatása mellett a migrációé a főszerep. A témát, minthogy az érzékenyítés a lényeg, migránssorsokon keresztül fejtik fel a hallgatóságnak. A következő két napban az előítélet, a diszkrimináció és a rasszizmus kerülnek majd terítékre. A záróakkord pedig a szegénységről és a konfliktuskezelésről szól.
Lapunk belügyes forrásai szerint az Artemisszió képzésével több probléma is van: egyfelől a minisztérium alá tartozó szervezetek tagjainak képzéseit jellemzően központilag szervezik, a beiskolázáshoz pedig az elöljárók jóváhagyására is szükség lehet. Másfelől kétségüket fejezték ki a kurzus hasznosságával, tárgyilagosságával kapcsolatban, mondván a migráció olyan összetett folyamat, amit önkényesen kiragadott sorsok érzelmekre ható, manipulatív bemutatásával nem lehet sem megérteni, sem megértetni.
Az Artemisszióról érdemes megjegyezni, a civiltörvény alapján külföldről támogatott szervezetnek minősül. Bár ezt honlapjukon feltüntették, tehát nem csatlakoztak az egyes, Soros által támogatott csoportok bojkottjához, kezdettől ellenzik és támadják a jogszabályt, amely szerintük nem az átláthatóságot szolgálja, hanem „a szavazatvásárlásról és a jogállamiság évek óta zajló módszeres felszámolásáról szól”.
Az egyesület az utóbbi időben nyíltan ellenzéki szerepet vállalt azzal is, hogy Soros egyeteme, a CEU melletti kiállásával hergelt a felsőoktatási törvény módosítása ellen. Márciusban pedig a határzárral kapcsolatos szigorítások miatt támadták a kormányt. Ismeretes, több érdekvédelmi szervezet, például az Amnesty International, a Magyar Helsinki Bizottság, az Artemisszió Alapítvány, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület és a MigSzol – Migráns Szolidaritás Csoport, közös nyilatkozatban ment neki a jogi határzár megerősítésének, és Brüsszel beavatkozását kérték a kormány döntése ellen.
Jogászokat már okosítottak
A Magyar Idők korábban beszámolt arról, hogy a Soros Györgyhöz köthető civil szervezetek rendszeresen tartanak konferenciákat és képzéseket a hazai jogásztársadalom tagjainak, s esetenként az ügyvédi kamarák is hozzájárulnak nézeteik terjesztéséhez. A kurzusok egy része kifejezetten a bírókat célozta, akiket a társadalmi konszenzus felrúgására, társadalomformáló szerep gyakorlására buzdítottak a Magyar Helsinki Bizottság és más, a tőzsdespekulánshoz köthető szervezetek előadói. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetője erről azt nyilatkozta lapunknak, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a bírói integritás megőrzésére.