Múlt héten érkezett a hír, miszerint lemondott a József Attila Kör (JAK) két vezetője. Ez így önmagában feltehetően nem bír különösebb hírértékkel az átlag újságolvasó számára – írja cikkében az Origo.
A portál birtokába került azonban két olyan dokumentum, amelyek precízen rávilágítanak arra, hogyan szórják elszámolás nélkül a súlyos állami pénzeket a minimális tagsággal rendelkező, mégis óriásként viselkedő balliberális irodalmi műhelyek.
Égett a ház, kénytelen volt jelezni a felügyelőbizottság
„A József Attila Kör Irodalmi Egyesület (JAK) mintegy 350 fiatal írót és tiszteletbeli tagot tömörítő, országos hatókörű szakmai és érdekvédelmi szervezet. Profilja a kortárs magyar irodalom és kulturális élet érdekében végzett közhasznú tevékenység. Emellett könyvsorozata, a JAK-füzetek is jelentős” – ez a jellemzés már a hírt közlő Contextus oldalán olvasható a kör két vezetőjének távozása kapcsán. Az írás azt kívánja prezentálni olvasóinak, hogy egy teljesen hétköznapi eseménynek lehetnek szemtanúi, még a szervezetnek az új elnökre kiírt pályázati felhívását is beemelték az írásba.
Csakhogy a színfalak mögé belesve kiderül, a magát irodalmi egyesületként definiáló szervezetnél jó ideje minden a feje tetejére állt
– állapítja meg az Origo cikke.
„Tájékoztatjuk a tisztelt tagságot, hogy hosszas mérlegelés után a felügyelőbizottság úgy döntött, hogy a JAK elnökségének – a 2018 májusa óta hiányzó 2017-es pénzügyi elszámolás és be nem nyújtott közhasznúsági jelentés ügyében a legutolsó haladékot adja, és egyben figyelmezteti az elnökséget, hogy a pótlás elmaradása súlyos jogi következményekkel járhat” – olvasható a JAK felügyelőbizottságának levelében, amelyet a szervezet elnökségének, és közgyűlésének címeztek. Magyarán nem kevesebb történt, minthogy a balliberális irodalmi műhely egyik saját szerve jelezte, rendkívül nagy a baj a felelőtlen gazdálkodás következtében.
Az ellenőrző testület olyan problémákat sorolt fel mint, hogy a JAK vezetősége nem készítette el határidőre, 2018 májusára a 2017-es pénzügyi elszámolást, a vezérkar nem nyújtotta be a közhasznúsági jelentést, ami amúgy törvényi kötelessége lenne, illetve, hogy súlyos gondok merültek fel a pályázati és projektelszámolásokkal és úgy egyáltalán a működéssel.
Az elszámolási problémák alapvetően két projekt köré csoportosulnak: a minden évben megrendezett táborukkal és a JAK-füzetekkel kapcsolatos költéseket nem tudják igazolni. A felügyelőbizottság leveléből az is kiderült, hogy türelemmel igyekeztek kezelni az áldatlan állapotot, hat új határidőt adtak a hiányosságok pótlására, mind ez idáig eredménytelenül.
Kiemelték, hogy azért fordultak a JAK vezetőihez és vezető szerveihez, mert nem láttak garanciát arra, hogy sikerül rendezni a helyzet, és hogy az egyesület ilyen feltételek mellett megnyugtató módon tud működni. Írásukban rögzítették, az alapszabályban lefektetett joggukkal élve, utolsó figyelmeztetésként tárták a tagság elé a tényeket, és fogalmaztak meg javaslatokat. Ez utóbbi kapcsán személyi változtatásokat is követeltek, így el szerették volna érni a JAK titkárának lemondását, ezzel együtt egy új titkár kinevezését. Sikerrel jártak, nem véletlenül – állapítja meg az Origo által közölt cikk.
Az irodalmi egyesület azóta lemondott elnöke a meglehetősen szerény létszámú küldött részvételével megtartott közgyűlésen az elszámolással kapcsolatos pénzügyi problémákra azt a magyarázatot adta, hogy a hozzájuk érkező leveleket nem ő veszi át, hanem a portás, így több levél is elkallódott.
Összegzéséből kiderült, nem csak ezen a fronton adódtak problémák: a megfelelő hiánypótlások elmaradása miatt nem kapták még meg a JAK-tábort fedező pénzügyi keretet sem. Igazi ínyencségként és politikai megnyilvánulásként értékelhető, hogy az egyik felszólaló arról tájékoztatta az ülésen megjelenteket, hogy azért, mert szerinte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) késleltette bizonyos ösztöndíjak folyósítását, ezért
„a német fél elé tárta az ügymenetet”, ami egészen a baden-württembergi tartományi miniszterig jutott.
Hozzátette, hogy ha a miniszter szükségesnek ítéli meg, akkor levélben keresi meg Fekete Pétert, az Emmi kultúráért felelős államtikárát az ügyben.
Azaz, a magyar ellenzék Soros-Sargentini jelentést kiharcoló, majd azt ünneplő embereihez hasonlóan egyből külföldi feljelentéssel fenyegetőzött
– írja a cikk.
Még a Magvető is kihátrált mögülük
A napokban megtartott közgyűlés legizgalmasabb pontjára akkor került sor, amikor Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője a JAK homályos pénzügyi helyzetére reflektált. Jelezte, hogy mindaddig, amíg a JAK nem rendezi a tartozásait, addig a Magvető Kiadó felfüggeszti a JAK-füzetek publikálását.
A bejelentés azért érzékeny veszteség az egyesületnek, mert ezek a kiadványok – ahogy korábban írtuk – egyfajta névjegyükként szolgáltak. A József Attila Kör tavaly júniusban büszkén hirdette weboldalán, hogy a JAK-füzetek 2018-ban visszatértek a Magvető Kiadóhoz, oda, ahonnan az első kötet 1982-ben napvilágot látott. Jelen állás szerint a balliberális műhely öröme nem tartott túl sokáig.
Ezek után az irodalmi egyesület egyes tagjaiban olyan extrém megoldási ötletek is felmerültek, hogy „dobják össze a hiányzó összeget”, majd ezt követően jelentette be a vezetőség a lemondását, március 31-i hatállyal.
Ezután többen is könyvvizsgálatot követeltek a helyzet tisztázására. Mivel az elszámolási problémák legalább a tavalyelőtti évig nyúlnak vissza, ezért a felhalmozódott tartozásokért és zűrös ügyekért nemcsak a jelenlegi, hanem az előző vezetőséget is komoly felelősség terheli.
Az Origo a botrányos ügy kapcsán szerette volna megkérdezni az érintetteket, ám kérdéseikre eddig nem kaptak választ.
Yoda és a klubdélutánok
A szervezet már szakmai inkompetenciájával és politikai elköteleződésével is többször felhívta magára a figyelmet – emlékeztet az Origo cikke.
Sokatmondó, hogy a januári közgyűlésen lemondott elnök egy „Yodától vett idézettel” indított az elnöki posztjára írott pályázatában, még 2017-ben.
A Magyar Nemzet akkoriban rá is kérdezett a manőverre az érintettnél, aki elmondta, hogy szereti a Star Wars-figurának ezt a mondatát, és ezzel csak azt akarta üzenni, hogy ha egy szervezet élén áll, akkor nemcsak megvalósítani akarja a terveket, hanem tenni is akar érte. Az azóta megbukott vezető már akkor úgy látta, hogy komoly belső szervezeti feszültségek terhelik a szervezetet, amit vitafórumokkal, közösségi beszélgetésekkel szeretett volna csillapítani.
„Van egy klubdélutánokról szóló programpontom is”
– sorolta a frissen megválasztott elnök az újabb konfliktusoldó ötletét, majd ezzel a lendülettel finoman kritizálta a tagok aktivitását.
„Szerintem ezen érdemes változtatni” – tette hozzá a Yoda-idézettel bemutatkozó irodalmi kör akkori első számú embere, aki azt is kifejtette, hogy az elnöki munka teljes embert kíván meg.
A politika mozgatja őket
A József Attila Kör egy erősen balliberális elkötelezettségű irodalmi szervezet, amely ezeknek az értékeknek a mentén termeli ki az alkotásait, és ezeknek a szerzőit.
Több alkalommal is nyíltan kikeltek a kormány ellen.
Ennek kiváló példája, hogy 2014-ben elfogadhatatlannak tartották „az állami emlékezetpolitika megnyilvánulásait” a Magyar Holokauszt Emlékév kapcsán. A szervezet ezért úgy döntött, hogy csatlakozik a többi visszalépő pályázóhoz, és nem használta fel a Civil Alap – 2014 pályázatán elnyert pénzt. Nemcsak maga a JAK, hanem annak vezetője is – fogalmazzunk így – kivillantotta a foga fehérjét. Nagy Kata közösségi oldalán tette mindenki számára egyértelművé, mi motiválta abban, hogy április 8-án elmenjen szavazni. Erősen feminista felhanggal a következőket írta: „Az 1848:V. törvénycikk a nőket a választójogból kizárta. A törvény szövege értelmében a hazaárulók, a gyújtogatók, a csempészek, a gyilkosok és a nők nem kaptak választójogot.” Hasonló séma alapján született meg egy másik bejegyzése is, amelyben azért kritizálta a magyar kormányt, mert a feminista indíttatású isztambuli egyezményt „ötödik alkalommal is leszavazta” – emlékeztet rá írásában az Origo.
Tavaly decemberben a Soros-egyetem egyik hallgatójával szerveztek kerekasztal-beszélgetést, amelyen a JAK kiadásában megjelent verseskötetekről vitáztak.
Az írói kör közösségi oldaláról pedig az derült ki, hogy a Falfirka néven futó programsorozatuk keretében kortárs szerzők olvasassák fel műveiket „Pest középkori városfalánál háromhetente”. A január 15-ére meghirdetett eseményükre eddig 20-an jelezték a részvételüket.
A teljes cikk elolvasható az origo.hu oldalra kattintva.