A budai Bethlen Gábor általános iskola diákjai izgatottan gyülekeztek az egyik ismeretterjesztő sátor előtt. A hét-nyolc éves diákok éppen az erdei munkálatokkal ismerkedtek meg, amikor megérkeztem: a fiúk rögtön – kísérőjük szerint önmagukat nem meghazudtolva – a fafeldolgozáshoz szükséges eszközök körül gyűltek össze, érdeklődve nézték, amint egy képzett erdész megmutatja nekik a láncfűrészt. A lányokat inkább az állatok bundái érdekelték: a rókától kezdve a borzon át a vaddisznóig szinte minden erdei vad prémjét megtapinthatták, megnézhették.
A sajtóskártya izgalomba hozta a kisiskolásokat, egyből mellém ültek, és egymás szavába vágva meséltek eddigi élményeikről:
– Én már láttam őzet élőben – kezdte nagy hévvel Dorka, majd Brúnó rögtön átvette tőle a szót: ő büszkén mesélte, hogy személyesen is beszélt János bácsival, az erdésszel, aki elmondta neki, hogy mivel is foglalkoznak tulajdonképpen.
Juliannának a kerékpározás tetszett a legjobban, és ha jövőre is lesz lehetőségük, akkor nagyon szívesen visszajönnek a családi napra. A gyerekek figyelmét lekötötték az erdészeti szakemberek beszámolói, ezt jól jelzi, hogy mindannyian helyesen tudtak felelni Révész Máriusz színpadról feltett kérdéseire. A kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztéséért és népszerűsítéséért felelős kormánybiztos arra volt kíváncsi, hogy melyek azok az állatok, amelyek régebben őshonosok voltak hazánkban, de kipusztultak, ám mára visszatértek Magyarország erdeibe.
Lelkes kiabálás volt a válasz: farkas, hód, medve, aranysakál, skandálták a gyerekek, akik az élmény mellett néhány hasznos ajándékkal is gazdagabbak lettek. A szervezőktől ugyanis hátitáskát, gyümölcsöt, sapkát és érdekes információkat tartalmazó füzetet is kaptak.
Nagy István agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az erdő egy olyan érték, egy olyan „varázslat”, amelyre vigyázni kell. A politikus továbbá elmondta: a természetben mindenkinek meg kell látnia, meg tudja látni a csodát, csak nyitott szemmel kell hozzá járni.
A beszédek után a gyerekek a színpad előtt maradtak, mivel a magyar népi hagyományokból is merítő színpadi produkciók következtek.
A beszédek alatt mellém szegődő kilencéves Krisztián a legnagyobb természetességgel mesélte el, hogy ő erdész szeretni lenni. Érdeklődtem tőle, hogy miért hozta ezt a döntést: – Az állatokat meg kell védenie valakinek. Meg a növényeket is. Az erdész meg ezt csinálja – mondta határozottan.
Nem tudom, hogy az alsós fiú melyik tematikus sátorban döntötte el a tizenöt közül, hogy erre a nemes hivatásra adja a fejét, de láttam a szemében, hogy ha kitart az elképzelése mellett, egy kiváló szakembert kap majd valamelyik magyarországi erdészet.
vetélkedőt szerveznek diákoknak
Fedezd fel az örökséged! címmel harmadik alkalommal hirdet meg vetélkedőt az Országos Erdészeti Egyesület az Agrárminisztérium támogatásával – tájékoztattak közleményben a szervezők. A verseny célja: felhívni a fiatalság figyelmét a magyar erdők értékeire, a vetélkedő témája az elmúlt száz év erdőterület-változásának története Magyarországon. A verseny végén az első három helyezett csapat tagjai értékes nyereményekkel gazdagodnak, az első tíz helyezett pedig egy erdőismereti programon vehet részt. A versenyre az Erdők hete végéig, október 8-ig lehet jelentkezni 9–12. osztályos tanulók háromfős csapatainak. A jelentkezéssel kapcsolatos részletes információk a Vetélkedő.oee.hu oldalon vagy a rendezvény Facebook-oldalán (www.facebook.com/fedezdfel) olvashatók. (B. A.)