Lemondott tegnap az LMP társelnöki posztjáról és frakcióvezetőségéről Szél Bernadett, aki egy zárt Facebook-csoportban megosztott terjengős, háromoldalas levélben indokolta döntését, és vezetői tisztsége ellenére nagyrészt másokat okolt a pártjában kialakult helyzetért.
Lemondása közvetlen okaként az LMP etikai bizottságának nyári döntéssorozatát nevezte meg, amely szerinte arra mutat rá, hogy túl könnyen lehet a kongresszus által meghatározott politikai döntéseket például fegyelmi ügyekkel módosítani.
– Egy politikai közösség nem bánhat így a sajátjaival, és végképp nem méltó ez a viselkedés a zöldekhez – panaszkodott Szél. A leköszönő társelnök az LMP országos elnökségéhez is címezte panaszait: szerinte az elnökség a kampány előtt és a kampányban nem működött, gyakorlatilag mindenki, aki dolgozni akart, folyamatosan magára volt hagyva.
Az ATV tegnap esti műsorában Szél arról beszélt, hogy nem tudta megvédeni az LMP-ben alatta és mellette dolgozókat.
– Arra jutottam, hogy nem tudom megoldani a párt helyzetét, vezetői felelősséget nem tudok vállalni – fogalmazott, hozzátéve: akkor is lemondott volna, ha nem kap fegyelmit. Szavai szerint máglyára akarták küldeni.
Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője politikailag erősnek nevezte Szél felhatalmazását, mivel a kongresszus megválasztotta őt és az elnökség is egységesen mellette állt. Szavai szerint a kongresszus akár felül is írhatja az etikai bizottság döntését, így azt sem lehet kizárni, hogy a korábbi társelnök ismét betöltheti ezt a tisztséget.
Szél Bernadett 2012-től a Lehet Más a Politika országgyűlési képviselője, 2013-tól tegnapig a társelnöke és frakcióvezetője, a múlt évtől az április 8-i választásig pedig a párt miniszterelnök-jelöltje volt.
A politikusnő legutóbb májusban, a párt előre hozott tisztújító kongresszusán kapott megerősítést a társelnöki poszton, ám támogatottsága akkor mindössze 60 százalékos volt.
A volt társelnököt – az LMP szinte teljes vezetésével együtt – többéves eltiltással sújtotta a párt etikai bizottsága, javarészt a választás előtti visszalépések miatt. Lapzártánkig egyik párt sem reagált a Szél Bernadett lemondásával kapcsolatos kérdéseinkre.
– Az LMP tavaszi tisztújító kongresszusa után három hónappal az elnökség fele lemorzsolódott, elsősorban a párt egy bizottságának nyomására. Ez is bizonyítja, hogy az LMP politikai vezetésének megújítása elhamarkodott és értelmetlen döntés volt – nyilatkozta lapunknak Tóth Erik, a Nézőpont Intézet politológusa.
Az elemző a politikai bűnbakképzés iskolapéldájának nevezte azt, amit az LMP etikai bizottsága a döntéseivel elért az elmúlt hónapokban.
– Nemcsak a párt alapítója, Schiffer András ábrándult ki végérvényesen a saját alapvetéseit elhagyó pártból, hanem az etikai bizottság politikaformáló szerepét rossz szemmel néző Szél Bernadett is – fejtette ki a politológus, aki felhívta a figyelmet: míg Vona Gábor, a Jobbik egykori elnöke a saját maga által támasztott igényeknek és elvárásoknak nem tudott megfelelni a választáson, az LMP társelnöke az ellenzéki szavazók összefogás-ideáját nem tudta biztosítani, a szövetségkeresés ellenére sem.
– Akárhogy is alakul, a szebb napokat megélt politikusnő lemondása ismét bizonyítja: vezetési és politikai válságban van a LMP is. A szakértő meglátása szerint ez kilenc hónappal az EP-választások előtt baljós árnyként vetül Ungár Péterékre.
– Taktikai visszavonulásról lehet szó, nem számítok arra, hogy Szél Bernadett ne vállalna aktív szerepet az LMP-ben. Erre utal, hogy a lemondás indokai is egy intézményi átalakítás szándékával kapcsolatosak: az a céljuk, hogy az etikai bizottság ne büntethesse meg a pártvezetést a döntésekért – fejtette ki a Magyar Időknek Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója.
Az elemző rámutatott: abban a két ellenzéki pártban vált a legmélyebbé a belső feszültség, amelyek magukhoz képest nem értek el rossz eredményt a választáson.
– Míg a Jobbiknál túl magasra tették a lécet, az LMP-ben a kormányellenes vagy semleges pozíció elfoglalását övező vita mélyítette el a konfliktusokat. A lemondott társelnök az etikai bizottság azon döntéseivel nem értett egyet, amelyekkel a visszalépett politikusokat akarták megbüntetni, de olyanok is vannak a pártban, akik azt mondják, hogy minden visszalépés hiba volt – mutatott rá a politológus.
Az elemző kifejtette: több ellenzéki párt, köztük az LMP is úgy akar kikerülni a jelenlegi helyzetéből, hogy a kormánypártok témáihoz és problémamegoldási módszereihez próbálnak igazodni.
– Például Keresztes Lóránt társelnök a megszólalásaival a kormánypárti szavazók többségének tetszésére apellál, ám ez téves gondolkodás, az ellenzék így elveszítheti az identitását – zárta értékelését Krekó Péter.