Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője magyar vidék és mezőgazdaság erejét hangsúlyozta: hazánk GDP-nek egyre nagyobb arányát teszi ki az agrárium. A paraszti gondolkodás és életmód ugyanis értékes, s érdemes ezt a szemléletet megismertetni a fiatalabb generációkkal is – tette hozzá egy pénteki, fővárosi konferencián.
– Feladatunknak tekintjük a magyar vidék megerősítését, valamint célunk a népi és paraszti kultúrát újra elültetni a társadalomban – jelentette ki a kormánypárti politikus.
A konferencia a Sorsfordítás. A paraszti társadalom felszámolása 1945-62 programsorozat nyitóeseménye volt, melynek fővédnöke Kövér László, házelnök. A programsorozat részét képzi egy vándorkiállítás is, amely a fővárosban, később több, összesen tizennégy vidéki nagyvárosban is megtekinthető lesz. A programok részét képző kiállítást és konferenciákat a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) és az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóságának közös munkája eredményezte. A tárlat a világháború utáni paraszti társadalom életét mutatja be.
– Az 1940-es, 50-es években a magyarok fele gazdálkodó paraszt volt, ezáltal a kommunista rendszer erőszakos kollektivizálása rengeteg ember érintett – ezt már Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke mondta. A történésznő szavai szerint a magyar parasztok tragédiájának feldolgozása több okból is szükséges: egyrészt a rendszer áldozatainak és hozzátartozóiknak méltó emlékezése miatt, másrészt azért, hogy a már szabadságban született fiatalok megérthessék a kommunista rendszer zsarnokságát. Földváryné hangsúlyozta: történészek és levéltári dolgozók sokasága segített abban, hogy létrejöhessen a programsorozat, valamint a kormánynak is megköszönte az anyagi és a szellemi támogatást. A tegnapi konferenciákon több érdekes előadást is meghallgathattak a résztvevők.
Jeles történészek és egyetemi tanárok mutatták be kutatásaik eredményeit a magyar paraszti társadalom elnyomásáról és tönkretételéről: Ö. Kovács József a paraszti társadalom felszámolásáról beszélt, és kutatásai arra jutottak, hogy az akkori emberek traumái a feldolgozatlanság miatt még a mai napig is éreztetik a hatásukat hazánkban. Tóth Judit a karikatúrák szemléletformáló hatásairól beszélt.
Szavai szerint a Ludas Matyiban megjelenő gúnyos rajzok célja a kulákok démonizálása, valamint a termelési szövetkezet népszerűsítése volt. A kommunista rendszer által gazdag parasztoknak kikiáltott kulákokat gyakran sertésként vagy varjúként ábrázolták, a megrajzolt figurákra gyakran gúnyneveket aggattak a szerzők. Rigó Róbert Kecskemét térségnek a sajátosságait tanulmányozta a kollektivizálás szempontjából, míg Horváth Gergely Krisztián a kollektivizálás során elkövetett erőszakos esetek ábrázolását mutatta be a nagyközönségnek szociográfiai példákon keresztül.