Balog Zoltán levélben elküldött expozéjában emlékeztetett: mindaz, amit a kormányzat az utóbbi nyolc évben tett a kultúra területén, azt a célt szolgálta, hogy megerősítsék azokat a közösségeket, amelyekből a magyar nemzet felépül. Mostanra elmondható, hogy uniós szinten hazánkban az egyik legmagasabb a kulturális kiadások aránya – jegyezte meg: a működési célú kulturális kiadások 2010 és 2018 között két és félszeresére nőttek, és ehhez jön még a kulturális infrastruktúra nagyberuházásainak támogatása.
Emelkedett a kulturális rendezvények látogatószáma is: a színházak össznézőszáma 56 százalékkal bővült, és 2016-ra elérte az évi 7,1 milliót; a múzeumokba látogatók száma meghaladta a 10 milliót, a hangversenyek látogatottsága kétszeresére, az ismeretterjesztő rendezvényeké másfélszeresére nőtt.
A kulturális közösségek támogatására elindult a Csoóri Sándor-program: a Csoóri Sándor Alap tavaly 2,5 milliárd, idén már 5 milliárd forintból gazdálkodik. A Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből 100 millió forintos összeg segítette új iskolai kórusok alapítását és már meglévők kórusokat működését; közben elindult az iskolák hangszerállományának megújítása is.
A kulturális fesztiválok támogatására a 2018-as költségvetésben már 750 millió forint jut, és a magyar könnyűzenészek elismerésére megalapították a Máté Péter-díjat. Közvetlen támogatással is segítik a műfajt: a korábbi Cseh Tamás-, immár Hangfoglaló program működésének négy éve alatt csaknem 2,8 milliárd forint jutott a könnyűzenére.
Hosszú idő után hazatért a Seuso-kincs, megújul a Városliget, épül a Eiffel-bázis és az új Közlekedési Múzeum, olyan ikonikus épületek renoválása zajlik, mint az Operaház és az Iparművészeti Múzeum, fejlesztik a Müpát és a Nemzeti Színházat, megújulnak a vidéki színházak.Bevezették a művészeti járadékot, melyet januártól a Magyar Művészeti Akadémiával közreműködésben folyósítanak minden 65 év feletti művésznek, aki legalább állami középdíjjal rendelkezik – sorolta a miniszter.
Balog Zoltán kiemelte, hogy a nyugati világban régóta tart az a folyamat, amely meg akarja változtatni a nemzeti közösségek kultúráját, el akarja törölni az olyan közösségeket, mint a nemzet vagy a család. Ezt a kultúrharcot csak a lokális közösségek nyerhetik meg, ha vannak, ezért Európa csak akkor maradhat meg, ha újra átéli az összetartozás élményét – figyelmeztetett Balog Zoltán.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár felidézte, hogy harmadik alkalommal rendezik meg a kultúrpolitikai szakmai konferenciát, melyben a hazai kulturális intézményvezetők, szakemberek, politikai vezetők tekintik át az ágazat helyzetét.
Mint emlékeztetett, a konferenciasorozat előzményeként már a kormányzati ciklus elején tanácskozásra hívták össze a kulturális szervezetek széles körét, és közösen felvázolták az elvégzendő feladatok körét.
Az azóta eltelt időszakban megkezdték a megfogalmazott feladatok teljesítését és a minőségi kultúra befogadó közegének szélesítését – számolt be Hoppál Péter, aki az egyik legfontosabb célnak nevezte, hogy a szórakoztató kultúra és a minőségi kultúra fogyasztói között egyre tágabbra nyíló olló ismét záródni kezdjen.
A konferenciasorozat fő célja a nemzeti kultúra középpontba állítása, hogy a kultúra betölthesse társadalmi kohéziós, de gazdaságélénkítő funkcióját is – hangsúlyozta az államtitkár. Mint hozzátette, a kulturális identitás kulcsfontosságú témája a migráció korában nagyban felértékelődött, ezért a nemzeti kultúra megtartásának, gyarapításának ügye még fontosabbá vált.
Az összehangolt munkának azonban már látszanak az eredményei: többek között a magyar film rég nem látott sikere, a színházak, hangversenyek növekvő látogatottsága, a kulturális infrastruktúra történelmi léptékű megújítása – mondta el Hoppál Péter.
Baán László: száz éve nem látott kulturális fejlesztési hullám zajlik Budapesten
Baán László emlékeztetett arra, hogy a 2011 elején indult Liget-projekt tizenkét nagyobb alprogramból áll. Az első magának a parknak a megújítása, amelynek során nőni fog a zöldfelület, de többek között megépül Magyarország legizgalmasabb játszótere és két kilométeres, kivilágított futókör is létesül.
Teljesen rekonstruálták a Szépművészeti Múzeum 75 évig elzárt Román csarnokát és a múzeumépület több mint felét, így rövidesen ismét újranyílhat a megújult Szépművészeti. Először kap saját célra épült otthont a Néprajzi Múzeum, amely Budapest talán legizgalmasabb kortárs épületébe költözhet: az építkezés már megkezdődött, így 2020-ban megnyílhat az intézmény.
A Magyar Zene Házának építése Fudzsimoto Szú tervei alapján indul még idén, hogy az innovatív épület a zeneértő közönség kinevelését szolgálhassa 2020-tól.
A világhírű SANAA által megálmodott Új Nemzeti Galéria a Szépművészeti Galéria és a Magyar Nemzeti Galéria 1900 utáni gyűjteményét fogadja be. A kivitelezés idén kezdődik, akárcsak a Magyar Innováció Háza esetében: a Közlekedési Múzeum torzójának helyén létrejövő intézmény interaktív tudományos központként működik majd.
Már épül a Pannon Park és benne a Biodóm, Európa legnagyobb alapterületű trópusi csarnoka, miként zajlik az Olof Palme ház rekonstrukciója is, hogy az épület 2018 végére a Magyar Millennium Házaként fogadhassa a látogatókat, előtte egy új rózsakerttel.
Elkészültek a gyermek- és ifjúsági teátrumként elképzelt Fővárosi Városligeti Színház tervei, míg a Nemzetközi Cirkuszművészeti Központról még nem tudható, hogy a Liget Budapest projekt részeként valósul-e meg.
Az Országos Múzeumi Restaurációs és Raktározási Központ Európa legkorszerűbb múzeumi intézményeként épül a Szabolcs utcában, a Szépművészeti Múzeum gipszgyűjteménye pedig 2019-től a megújuló komáromi Csillagerődben lesz látható – közölte Baán László.
Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum-Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója felidézte, hogy az általa vezetett intézmény egy 17 tagú nemzetközi hálózat részeként jött létre Budapesten, és ma is szoros kapcsolatokat ápol a bécsi, kölni, koblenzi és oberhauseni Ludwig filiálékkal. A budapesti Ludwig Múzeum kigondolt, konzekvensen épített kollekcióval indult, így erre tudja alapítani saját gyűjteményezését is, közép-európai fókusszal – emlékeztetett.
Beszámolója szerint a régió kortárs művészete a kiállítási programban is kiemelt figyelmet élvez, így az elmúlt években tárlata lehetett többek között Ciprian Muresannak, a szentpétervári újakademizmusnak, Albánia és Koszovó kortárs szcénájának, a wroclawi avantgárdnak, és rövidesen a kortárs ukrán képzőművészetet tekinti át kiállítás. A Ludwig Múzeum szervezi a Velencei Biennálé magyar pavilonjának kiállítását is; idén a Szabadság híd – Új horizontok a városban című projekt lesz látható az olaszországi mustrán – közölte Fabényi Julia.
Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója hangsúlyozta, hogy a cirkuszművészet terén a magyarok megkérdőjelezhetetlenül a világ élmezőnyében vannak. A közép-európai régióban egyedül Budapesten működik állandó cirkuszépület, de ennél is fontosabb, hogy a magyar cirkuszművészet 135 éves tradícióval büszkélkedhet – emlékeztetett.
A magyar cirkuszművészek az elmúlt időszakban számos nemzetközi díjat nyertek el, de a klasszikus cirkuszon túlmenően a magyar újcirkusz is sikeres. A cirkuszt eddig világszerte csak szórakoztatásra használták, Magyarországon azonban társadalmi üzeneteket is képes közvetíteni, oktatási feladatokat is el tud látni a műfaj – mondta Fekete Péter, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy rövidesen megkezdődik az új cirkuszművészeti központ építése.
Ókovács Szilveszter: az Opera felújítása, az Eiffel Műhelyház régóta hiányzó funkciókat teremt meg
A megújuló Operaház, az Eiffel Műhelyház olyan alapvető funkciókat teremt meg, amelyek évtizedek óta, sőt még régebben hiányoztak az intézmény számára. Erről Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója beszélt A kultúra gyarapít! című szakmai konferencián csütörtökön délután az Országházban.
„Nincs próbaterem, zenekari öltöző, valamennyi raktárat bérelnünk kell, az operaházi színpadtechnika 34 éves NDK-beli rendszer” – sorolta Ókovács Szilveszter. Hozzátette: mindenkiben tudatosítani kell, hogy az ország egyedüli operaháza van Budapesten, csak itt van klasszikus balett-társulat és az Operaház a művészeti felsőoktatás felvevőpiaca.
A főigazgató beszámolt arról, hogy újabb képzőhelyeket is indítaniuk kell saját szakképzett műszaki gárdájuk állandó biztosításához. Hozzátette: megnagyobbítják az Operaház zenekari árkát, és így már el fognak férni a muzsikusok.
Mint elhangzott, az Operaház hatalmas, 250 milliárd forint értékű ingatlanportfolióval rendelkezik, de nem volt forrás az éves felújításra. Az Eiffel Műhelyház önmagában 32 ezer négyzetméteren fog működni tíz funkcióval, 380 fős kamarajátszóhellyel, három próbateremmel, nagy gyártóüzemmel, raktárbázis, képzőközpont, látogatóközpont, jelmezkölcsönző és rekreációs központ is lesz egyben.
Ókovács Szilveszter reményét fejezte ki, hogy az új logisztikai központot a MÁV egykori Északi Járműjavítójának épületeiben 2019 során fel lehet avatni.
Ugron Zsolna, a Magyar Turisztikai Ügynökség kulturális stratégiáért felelős igazgatója kiemelte: céljuk az, hogy Budapest ne csak ismert, hanem a kultúrája, értékei és egyedisége által szerethető legyen.
„Azt szeretnénk, hogy a hazánkat láttató perspektíva a következő tíz évben kitáguljon és a magyar kultúra kiemelkedő minőséget jelző hívószóvá váljon. Ezért dolgozunk most egy olyan átfogó kulturális stratégián, amely kijelöli a főbb irányokat, amelyeket szem előtt tartva a következő években a kulturális turizmus fejlesztése megvalósul” – fejtette ki Ugron Zsolna.
Az igazgató szerint a kultúra tesz felismerhetővé és összetartozóvá minket. „Törekednünk kell arra, hogy a kultúránkat történetekké formáljuk, amelyekkel érthetően megfogalmazzuk, kik vagyunk és miként váltunk azzá, akik vagyunk” – tette hozzá.
Elmondta, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség új szemléletének egyik sarokpontja Visegrád és Esztergom, de kiemelt figyelmet érdemel a Balaton-felvidék és Balatonfüred is, a Gödöllői Királyi Kastély beemelése a nemzetközi Sissi-útba, illetve Pannonhalma komplex értékeinek bemutatása.
A konferencia végén Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára zárszavában hangsúlyozta, hogy A kultúra gyarapít! című rendezvény előadásainak anyaga – a korábbi két hasonló szakmai konferenciához hasonlóan – kötetbe gyűjtve fog megjelenni.