A hét végén elballagnak a diákok a középiskolákból. Tegnap a nemzetiségi nyelv és irodalom tárgyak írásbeli vizsgáival kezdődött az idei tanév érettségi-időszaka, majd hétfőn a magyar nyelv és irodalom írásbelikkel folytatódnak a vizsgák. A legtöbb középfokú oktatási intézményben már tegnap elballagtak a vén diákok, akik ilyenkor nemcsak az iskolájuktól, hanem egy korszaktól is búcsút vesznek.
A ballagás kifejezés a latin eredetű valetans (búcsúzó) szóból származik, az elsőt 1870-ben tartották Selmecbányán. Akkor az erdészeti és bányászati akadémia végzősei a „Ballag már a vén diák…” című dallal búcsúztak azoktól az évektől, amelyeket az iskolában töltöttek.
Persze a búcsú nemcsak a gyerekkor elmúlásának szólt, hanem azoknak az embereknek is, akik fontos szerepet töltöttek be a tanulók életében. A ballagás azon kevés rítusunk egyike, amely még mindig jelentőséggel bír kultúrkörünkben, értjük és szeretjük.
A végzős a szülőktől ilyenkor virágot vagy más ajándékot kap, a vállán tarisznyát visel, amelynek tartalma fontos szimbolikával bír. Az intézmény fényképén kívül kerül bele pogácsa, amely a mindennapi betevőt jelképezi, só, amely a szürke, ízetlen élet ellen való orvosság. De kerül bele pénzérme is, amely az anyagi bőség forrása, a föld pedig arra való, hogy legyen hova gyökeret ereszteni, hogy a fiatal képes legyen otthonra találni, amelynek biztonságában aztán családot alapít.
Az 50-es évek legsötétebb kommunista diktatúrájában ballagni sem volt szabad, betiltották a végzős diákok legfontosabb, felnőtté válással kapcsolatos eseményét. A szokás azonban gyorsan újjáéledt, ma pedig már nemcsak a közép-, hanem az általános iskolákban és az óvodákban is megszervezik, bár azok a ballagások nem a felnőtté válás rítusai. Az általános iskolai ballagásokat idén június 15-én vagy 16-án tartják.