Erősebb biztosítékokra lenne szükségük az európai uniós programok kedvezményezettjeinek az Európai Bizottság (EB) azon tervei kapcsán, amelyek csökkentenék az uniós finanszírozás mértékét, amennyiben egy ország nem érvényesíti maradéktalanul a jogállamiság elvét – olvasható az Európai Számvevőszék kedden közzétett véleményében.
Bár a közlemény értékelése szerint a javasolt mechanizmus a jelenleginél konkrétabb célkitűzéseket és hatókört tartalmaz, azt javasolják, hogy a bizottság egyértelműen tüntesse fel az általa követendő iránymutatások forrását, valamint pontosabban határozza meg a kritériumokat, az eljárásokat és az intézkedések hatókörét is.
A közleményben megjegyzik, hogy a javaslat nem határozza meg pontosan, milyen forrásból veszi majd az EB az értékeléseihez használandó iránymutatásokat, amelyek egyébként szerintük fokoznák a javasolt mechanizmus átláthatóságát és ellenőrizhetőségét. Emellett az állami szervek az uniós források megkurtítása esetén is kötelesek lennének végrehajtani az uniós programokat, a számvevők azonban rámutatnak: a javaslat nem rendelkezik arról, hogyan kellene ezt biztosítani.
– Az előterjesztés azt is előírja, hogy a bizottságnak az arányosság elvét tiszteletben tartva kell eljárnia, azonban nem határoz meg pontos kritériumokat a fontos döntések meghozatalához, például az eljárás megindításához, ami nem segíti elő a rendelkezések következetes alkalmazását – hívták fel a figyelmet a közleményben. Arra is kitérnek: komoly költségvetési vonzattal járna az adott tagállam számára, ha a felfüggesztett uniós pénzek helyett nemzeti forrásokat kellene felhasználni. A számvevők javaslatot tettek, hogy az EP és az Európai Unió Tanácsa kérje fel a bizottságot, hogy állapítson meg egyértelmű kritériumokat a fentiekkel kapcsolatban.
A magyar kormány már korábban elutasította az uniós támogatások jogállamisághoz kötését.
– Ez ugyanis szubjektív kritérium, bevezetésével zsarolási kapacitást lehetne kiépíteni, ami pedig ellentétes az uniós szerződésekkel – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Az EB az Európai Parlament kérésére dolgozta ki a rendeletjavaslatot az unió költségvetésének védelmére, a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén, amelyek között egyebek mellett említik a bíróság függetlenségének veszélyeztetését és a közigazgatási szervek által hozott jogszerűtlen határozatok kijavításának elmulasztását.