Az Európai Unió Bíróságához fordult tegnap a kormány, mert vitatja a magyar jogállamisággal szemben kritikus Sargentini-jelentés európai parlamenti (EP) elfogadásának szabályszerűségét. A lépésről Trócsányi László igazságügyi miniszter számolt be tegnapi sajtótájékoztatóján.
Emlékeztetett: a szeptember eleji strasbourgi szavazáson nem volt meg a jelentés elfogadásához szükséges kétharmados többség, a tartózkodások ugyanis leadott szavazatként értékelendők.
– Az Európai Parlament a saját, rá vonatkozó szabályait sem tartotta be – szögezte le a tárcavezető, hozzátéve: precedensértékű ügyről van szó, hiszen az EU egy jogközösség, és ha a tagállamoktól elvárható a szabályok betartása, akkor ugyanúgy az EU intézményeitől, köztük az Európai Parlamenttől is.
Mint ismert, az EP testülete 448 igen, 197 nem és 48 tartózkodó szavazattal, tehát éppen a szükséges kétharmados többséggel adott zöld jelzést a magyar jogállamiságot firtató dokumentumnak. A szavazás módjáról és a tartózkodó szavazatok mellőzéséről még napokkal a szavazás előtt is vita folyt, így magyar kormány szerint – az EP által első alkalommal elindított – eljárás jogilag érvénytelen.
Ezt az álláspontot képviseli Rupert Scholz, Németország volt védelmi minisztere, a CDU politikusa is. A müncheni egyetem jogászprofesszora a Mandinernek adott interjújában azt mondta: a hetes cikkely szerinti eljárás kezdeményezése Magyarországgal szemben nem volt jogszerű.
A Sargentini-jelentésről szóló szavazáskor a 48 tartózkodást is leadott szavazatnak kellett volna tekinteni, az ugyanis a képviselő szabad mandátumából fakadó jog. A határozat elfogadásához szükséges kétharmados felhatalmazást tehát nem sikerült elérnie az Európai Parlamentnek – fejtette ki. Ezért meglehetősen biztosnak nevezte, hogy a magyar kormány megnyeri a pert, amelyben az Európai Bíróság előtt támadta meg a határozatot.