Fellebbezésre készül a Miniszterelnöki Kabinetiroda: a tárca nem fogadja el a Fővárosi Törvényszék szerdai döntését, amelyben a bíróság arra kötelezte, hogy fizessen kétmillió forint sérelemdíjat a Helsinki Bizottságnak. Az előzményekről a Magyar Idők számolt be elsőként: a Soros György bőkezű támogatását élvező szervezet tavaly októberben, a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció idején személyiségi joga megsértésére hivatkozva vagyoni és nem vagyoni elégtétel, valamint a kormányzati akció leállításának követelésével bírósághoz fordult.
A szervezet a konzultációs ív 5. pontját támadta, melynek szövege szerint „Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást, és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Ilyen például a Helsinki Bizottság, mely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy »aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása«”.
A törvényszék a szerdai ítéletét azzal indokolta, hogy ez a megfogalmazás valóban csorbíthatja a Helsinki hírnevét, mivel azt sugallja, hogy törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat támogatnak. A bíróság figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a nemzetközi tőzsdespekuláns szponzorálta jogvédők saját honlapjukon hirdetik: tavaly „1679 menedékkérőnek és más, hazája elhagyására kényszerített külföldinek nyújtottunk ingyenes jogi segítséget”. Nehéz ezt másként értékelni, mint a bevándorlás támogatásaként, különösen arra tekintettel, hogy az Európába érkező, itt oltalomba vett migránsok zöme hosszabb távon is itt akar maradni.
Ugyancsak tény, hogy a Helsinki nyújtott segítséget a Törökországban terrorizmus miatt elítélt Hasan Kilicnek, de az is, hogy az illegális határátlépés törvénybe ütköző cselekedet – és az emberi jogi fundamentalisták által pártfogolt migránsok többsége határsértő. Ezt szerintük nem lenne szabad számonkérni rajtuk, az Alapjogokért Központ viszont többször felhívta a figyelmet arra, hogy a menekültek esetében a szabad határátlépés joga nem jelenti, nem jelentheti azt, hogy több ezer kilométert, hat, nyolc vagy akár tucatnyi országot érinthetnek papírok nélkül.
A bíróság kifogásolta azt is, hogy a kérdőív megfogalmazói összemostak olyan fogalmakat, mint a migráns, a bevándorló vagy a menekült. Lapunk azonban már tavaly felhívta a figyelmet egy helsinkis kiadványra, amelyben az otthonukat elhagyókat két nagy csoportba sorolják. Eszerint önkéntes migráns az, aki hazájából egy másik országba költözik, kényszermigráns pedig az, akit elüldöznek. A tanulmány azt is jelzi, hogy a közbeszéd nem tesz különbséget a migránsok egyes csoportjai között. Márpedig a kérdőív megszövegezői nem menekültügyi szakemberek, a törvényszék elvárása így indokolatlanul szigorúnak tűnik.
Figyelemre méltó, hogy az ítélet szerint a kabinetiroda azzal követett el jogsértést, hogy a Helsinkit egy kiragadott idézet alapján törvénytelenséget pártoló szervezetként mutatta be, azaz általánosított. Ugyanakkor más ügyben arra jutott, hogy az ügyészségről minden további nélkül állíthatja az ellenzék és a balliberális sajtó, hogy az fideszes. Ez alapján okkal gondolhatja bárki, hogy ha nem is általában a bíróság, de egyes bírók kettős mércét alkalmaznak.
Amennyiben a per nem ér véget másodfokon, az utolsó szót a Kúriának kell kimondania. Ott azonban az efféle ügyeket jellemzően a kormánnyal szemben nem feltétlenül elfogulatlan Baka András vezette tanács tárgyalja.