Rendszeressége és kiszámíthatósága miatt a nyugdíj olyan biztos bevételt jelent Magyarországon az időseknek, amelynek köszönhetően a 60 éven felüliek jövedelmi helyzete semmivel sem kedvezőtlenebb, mint a fiatalabbaké. Egyebek között erre a következtetésre jutott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az idősek világnapja alkalmából megjelent kiadványában.
A KSH október 1-jére, a világnapra időzített kiadványából az is kiderül, hogy ha az éves nettó jövedelem alapján öt részre osztjuk a társadalmat, akkor a legszegényebb ötödben a 60 évesnél idősebbek aránya 11 százalék, míg a két leggazdagabb ötödben 25 százalék feletti. A nyugdíjas státus tehát nem feltétlenül jelent szegénységi kockázatot, mivel a nyugdíj biztos, állandó jövedelemnek számít – mutatnak rá a hivatal kutatói. Hozzáteszik ugyanakkor: fontos szem előtt tartani azt is, hogy a nyugdíjba vonulásig felhalmozott javak szintén jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen a nyugdíjasok életminősége. A jövedelmi viszonyokkal kapcsolatos kutatások pedig arra is rámutatnak, hogy az egész életen át felhalmozott tartalékokból az idősebbek javarészt a fiatalabbakat támogatják. Ez is az oka, hogy a 65 éven felüliek 35 százaléka engedheti meg magának, hogy évente legalább egyszer nyaralni menjen. Kifejezetten egészségmegőrzés céljából mintegy tíz százalékuk utazik.
A kiadvány megerősíti, hogy Európa szó szerint öreg kontinens: amíg a Földön az idős emberek aránya mindössze tíz százalék körüli, addig az EU–15 tagállamaiban a lakosságnak már az egyötöde 60 éven felüli, és a népesség-előreszámítások szerint 2050-re a hatodik ikszen felüliek népességen belüli aránya eléri a 30-40 százalékot. A helyzet Magyarországon sem jobb: az 1990-es évek elején „még csak” a 60 évesnél idősebbek száma haladta meg a 14 éven aluliakét, jelenleg már a 65 évesnél idősebbek is többen vannak náluk. A 65 pluszosok aránya ráadásul olyan gyorsan nő, hogy számuk a 2020-as években már jóval népesebb lesz, a 19 évesnél fiatalabb korcsoportét is meghaladja majd.
Ahogyan a táradalom egésze, úgy az idősebbek szempontjából is fontos mutató a foglalkoztatottság. A munkaerő-felmérés adatai szerint az Európai Unióban az 55–64 éves férfiaknak átlagosan a 60 százaléka volt foglalkoztatott, hazánkban ennek a fele. Az 55–64 éves nők foglalkoztatási rátája is tíz százalékponttal marad el az uniós 45 százaléktól.