– A mai vita és a szerdai szavazás az EP-ben milyen jelentőséggel bír Magyarországra nézve?
– Szerintem korlátozott jelentősége van, mert már sok ilyet láttunk. Arról van szó, hogy a mandátuma végéhez érő Európai Parlament (EP) még egy utolsó kísérletet tesz arra, hogy megtörje Magyarországot. A mostani szavazásnál sokkal fontosabb az, hogyan néz majd ki az új parlament a jövő tavaszi választás után. A fő kérdés, hogy megmarad-e a bevándorláspárti többség, vagy a bevándorlást ellenzők kerülnek többségbe.
– A magyar miniszterelnöknek biztosított hétperces felszólalási időkeret jelentős korlátozás a korábbi időszakhoz képest. Lehet tudni, hogy az EP „házbizottságában” mely pártok képviselő támogatták a cenzúrával felérő döntést?
– Erről nincs pontos információm, de bárhogy is legyen, a hétperces műfaj a miniszterelnök erőssége. Nagy Imre újratemetésén is egy hétperces beszédben foglalta össze azt, amit magyarok milliói gondoltak.
– Talán az Európai Bizottság elnöke is attól tart, hogy Orbán Viktor elviheti a politikai „show-t”? Jean-Claude Juncker ugyanis holnap fog felszólalni az EP-ben.
– Ha valaki attól tart, hogy a magyar miniszterelnöknek több mondandója van Európa jövőjéről, mint a jelenlegi brüsszeli vezetőknek, akkor ez a gondolat megalapozott. Mégiscsak abszurd, hogy három éve tart a bevándorlási válság, minden választáson ez az elsődleges téma, erre az Európai Bizottság az óraátállításról konzultál! Nem a lényegről beszélnek. Vagy azért, mert nem tudnak, vagy azért, mert nem is akarnak.
– Amennyiben az EP abszolút többsége támogatja a Magyarországot elmarasztaló Sargentini-jelentést, mi a következő lépés a 7-es cikkely baloldali, liberális erők által annyira várt érvényesítéséhez?
– Bármilyen eljárást is kövessenek, az Európai Tanácsban nincs meg a szükséges egyetértés a 7-es cikkely érvényesítéséhez. Egyébként az egész 7-es cikkely ebben az esetben nem több, mint zsarolási, fenyegetési eszköz. A Sargentini-jelentés olyan vitákat hoz újra a felszínre, amelyeket már több éve lezártunk az Európai Bizottsággal. Ez méltatlan az uniós intézményekhez. Ha valóban fontos a jogállamiság, akkor miért kérdőjeleznek meg már jogi értelemben is lezárt kompromisszumokat? Ebből is látszik, hogy valójában a migrációs csomagot akarják lenyomni a torkunkon. Kötelező szétosztást akarnak, elég megnézni Sargentini korábbi nyilatkozatait.
– Judith Sargentini mindössze néhány alkalommal járt Magyarországon, és míg a magyar kormánnyal kerülte a kapcsolatfelvételt, a jelentés elkészítéséhez marginális, szexuális kisebbségeket tömörítő, valamint Soros György által támogatott „civilekkel” egyeztetett. Ez az EU-ban bevett szokás?
– Judith Sargentini nem véletlenül szerepel a Sorosék megbízható szövetségeseit felsoroló listán. Elég megnézni, hogy kiktől gyűjtötte be az információit. Kocsis Máté frakcióvezető joggal tette fel a kérdést, hogy a Transvanilla Egyesület vajon milyen tudással rendelkezik a magyar jogállamiságról? A liberális képviselő egyáltalán nem volt kíváncsi a jobboldali közösségek véleményére. Meredek dolog demokráciára hivatkozni úgy, hogy meg sem hallgatja a társadalom többségi véleményét, csak azokét, akik vele vannak pár százalékos közös platformon.
– A jelentéskészítő Judith Sargentini ért annyira a jogállamiság kérdéséhez, van-e olyan tudása, amellyel az egyes tagállamok jogi berendezkedését, politikai rendszerét össze tudja hasonlítani?
– A jelentés szakmai minősége alapjaiban kérdőjelezi meg a hozzáértést. Rendkívül gyenge színvonalú, még
A tanú című filmbe sem férne be elfuserált ítéletként. Például hogyan lehet jogilag értelmezni azt, hogy a választások „kedvezőtlen légkörben” zajlottak? Kemény viták voltak, az igaz, de ezek éppen a demokrácia velejárói. Nálunk és más országokban is. Egyébként nem hallottam Sargentini asszony aggodalmait akkor, amikor Hollandiában nemrég megszüntették a véleménynyilvánító népszavazás intézményét, mert a kormányzó és egyes ellenzéki pártoknak nem tetszett az egyik ilyen népszavazás eredménye.
– A jelentésben azért a magyar kormány migrációs politikáját is kemény kritika éri.
– Na ez az, ami igazán lényeges, ezen a ponton lóg ki a jelentésből a bevándorláspárti lóláb. Sargentini azért kritizál bennünket, mert nem fogadtunk be elég bevándorlót, és számonkéri Magyarországot azért, amiért nem veszünk részt a migránsok szétosztásában. Támadja a jogi határzárat és a Stop, Soros! törvényt is. Ha ez nem lenne elég, akkor Sargentini Ahmed H.-t is védelmébe veszi. Ez a jelentés talán legabszurdabb pontja. Azt állítja ugyanis, hogy ezt a bevándorlót azért ítélték el, mert a családját segítette átkelni a határon, teljesen elhallgatva, hogy kövekkel támadt a rendőrökre.
– Az illegális bevándorlás létező problémája, illetve a schengeni határok védelmének uniós jogban is rögzített kötelezettsége és a jelentés nyílt bevándorláspártisága között feszülő logikai ellentétet hogyan oldja fel a dokumentum?
– Sehogy, nem is foglalkozik ezzel az ellentmondással. Ebből is látszik, hogy ez a vita nem a jogállamiságról szól, hanem arról, hogy hogyan tudnák megtörni a bevándorlásnak ellenálló Magyarországot. Először bennünket, aztán majd más közép-európai államokat. De ezt nem fogjuk hagyni.
– A strasbourgi eseményekkel gyakorlatilag elkezdődik az EP-kampány. Mi lesz a kormánypártok fő üzenete?
– A kampány hivatalos kezdete még messze van, de már most látszik, hogy miről szól majd a választás nemcsak nálunk, hanem egész Európában. A tét az, hogy meg tudjuk-e védeni a nemzeti közösségeinket, fenn tudjuk-e tartani a biztonságunkat és meg tudjuk-e őrizni Európát abban a formában, ahogy megszerettük. Ez az európai választás most nem öt évről szól. Ezért is mondhatjuk, hogy ez lesz az eddigi legfontosabb EP-választás.
– Hogyan látja, mennyire formálódnak át a pártcsaládok, van-e esély arra, hogy szétválik a néppárt egy Emmanuel Macron vezette liberális és egy Orbán Viktor neve fémjelezte jobboldali, nemzeti pártcsaládra?
– Az Európai Néppárt fontos döntés előtt áll. El kell határoznia, hogy csupán az elitek pártja akar lenni, akár azon az áron, hogy lényegében hasonul a liberális baloldalhoz, vagy markánsan vállalja a kereszténydemokrata politikát. Nem kérdés, hogy mi ebben az ügyben melyik oldalon állunk. Már csak azért is, mert egyetlen pártszövetség sem számíthat tartós támogatottságra akkor, ha a legfontosabb kérdésekben nem veszi figyelembe az európaiak aggodalmait és szembegy az akaratukkal.