Csaknem százhúszmillió forintot kapott Brüsszeltől az „objektív szavahihetőség-vizsgálattal” összefüggő kutatásra és menekültügyi képzések lebonyolítására a Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatának fizetési listáján is szereplő Helsinki Bizottság.
A szervezet közhasznúsági nyilatkozatában szereplő adatot az teszi érdekessé, hogy az Európai Unió Bírósága csütörtökön megtiltotta pszichológusok bevonását az esetlegesen – divatos mozaikszóval élve – LMBTI, vagyis a hagyományostól eltérő szexuális irányultságú menedékkérők ügyeibe, és a szakértők helyett a helsinkis módszerre kísértetiesen hasonló gyakorlatot javasolt a nemzeti hatóságoknak.
A luxemburgi bíróság honlapján időközben megjelent ítélet szerint a migránsok szavahihetőségének ellenőrzésénél alkalmazott módszerek nem lehetnek túlzottak az elérni kívánt célokhoz képest és nem sérthetik a menedékkérők magánéletének tiszteletben tartásához való jogát. Az írásba foglalt határozat számos figyelemre méltó megállapítást tartalmaz.
Ilyen például az, hogy „amikor a tagállamok azt értékelik, hogy a kérelmező üldöztetéstől való félelme megalapozott-e, nincs jelentősége annak, hogy ténylegesen rendelkezik-e az üldöztetés alapjául szolgáló, meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozással kapcsolatos jellemzőkkel”.
Egy másik helyen pedig azt mondták ki, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelem elbírása céljából nem mindig szükséges a kérelmező szexuális irányultságának hitelességét értékelni.
Ugyanez a szemlélet jellemzi a Helsinki Bizottság 2015-ben megjelent szavahihetőség-vizsgálatról szóló kézikönyvét. A dolgozat idevágó szakaszaiban az emberi jogi fundamentalisták ráadásul azt is megmagyarázzák, hogy akkor is hitelt lehet adni a menedékkérő szavainak, ha előadásuk zavaros, ellentmondásokat tartalmaz, s bizonyos kérdésekre – például arra, hogy mikor alkalmaztak vele szemben erőszakot
– nem tud válaszolni.
Az Európai Unió Bíróságához hasonlóan azt hirdetik, hogy a menekültstátus elnyeréséhez elég, ha a migráns által előadott történet hihetően hangzik. De miként lehet ezt eldönteni?
Hitelesnek kell például elfogadni a migráns történetét, ha azt külső tényezők, az országinformációk megerősítik; ha viszont nem erősítik meg, az nem jelenti automatikusan azt, hogy a menedékkérő hazudik.
Előfordulhat ugyanis, hogy az országinformációk tévednek, ezért célszerű kikérni az adott államban működő vagy az adott régióval foglalkozó emberi jogvédők véleményét.
A fentiekből nehéz más következtetésre jutni, minthogy Brüsszel és a luxemburgi testület a Soros György támogatását élvező Helsinki Bizottsággal együtt azon dolgozik, hogy megkönnyítse a migránsok Európába juttatását.
érintett szervezetek
Legfrissebb számában a Figyelő összeszedte azokat a szervezeteket, amelyek a Stop Soros törvénycsomag rendelkezéseinek hatálya alá eshetnek, amennyiben a tervezetet jelenleg ismert formájában fogadja el az Országgyűlés. A lap szerint a Magyar Helsinki Bizottság kiemelkedő helyet foglal el a listán, mivel százmilliókat kap Soros Györgytől, illetve hazája ellen véd két illegális bangladesi bevándorlót. Nem elhanyagolható az Amnesty International tevékenysége sem, hiszen ők azok, akik a röszkei zavargások egyik vezéralakjának, Ahmed H.-nak az ügyét felkarolták. A lap megemlíti még a Menedék, a MigSzol, a Migration Aid és a Társaság a Szabadságjogokért szervezetet is.