A kórházak, a háziorvosi és védőnői szolgálatok, a fogorvosi ellátás és a közegészségügy működtetésére szánt források jelentős emelkedése az Orbán-kormány hivatalba lépése előtti utolsó esztendővel összevetve a legszembetűnőbb: akkor még az 1600 milliárd forintot sem érte el az ezekre a célokra rendelkezésre álló összeg, míg most több mint 2900 milliárd. A növekedésből jelentős részt tett ki az egészségügyi dolgozók béremelése, ugyanakkor az egészségügy minden területén jelentős, infláció feletti volt a költségvetési növekmény az elmúlt nyolc évben.
Nem véletlenül fogalmazott úgy a közelmúltban az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, hogy a polgári kormány 2010 óta pótolja az egészségügytől elvett pénzeket, és ez már látszik a nemzetközi felmérésekben is. Mint Rétvári Bence jelezte: amíg az egészségügyi ráfordítások növekedésének átlaga 1,4 százalék volt az elmúlt években a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban átlagosan, addig Magyarországon csaknem a duplája, 2,7 százalék. A 34 OECD-országból mindössze öt olyan van, amelyben nagyobb mértékű volt az egészségügyi ráfordítások növekedése, mint Magyarországon.
A politikus hangsúlyozta: az OECD fejlett országokra kiterjedő felmérése (Health at a Glance 2017) szerint a 2010 előtti hétéves időszakban csak Magyarországon csökkentek az egészségügyi ráfordítások, minden más országban valamilyen mértékben nőttek. Az OECD adataiból is látható, hogy sehol nem került olyan mértékű „lejtőre” az egészségügy pár év alatt, mint Magyarországon a balliberális kormányzás alatt, amikor a forráskivonások a nemzetközi egészségügyi mérések legvégére taszították hazánkat. Az utóbbi években azonban az egészségügyi kiadások növekedésének üteme hazánkban az OECD-átlag kétszerese, Magyarország ezzel az első tíz ország között van.
Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Nézőpont Intézet szakkonferenciáján arról beszélt, hogy míg az egy főre jutó egészségügyi közkiadások 2005 és 2009 között 2,7 százalékkal csökkentek, 2009 és 2015 között 1,2 százalékkal növekedtek úgy, hogy közben folyamatosan emelkedett a nemzeti össztermék (GDP), amelyből az egészségügy is részesedik. Ő is emlékeztetett, hogy a forrásbővülés nem kis részben az ágazati bérek emelését szolgálta: a közszféra egészét tekintve az egészségügyiek részesültek a legnagyobb fizetésemelésben.
A 2012–2013-ban megvalósított 27 százalékos béremelés mellett az utóbbi két évben az orvosok alapbére 207 ezer forinttal emelkedett, az ápolók alapbére pedig 65 százalékkal nő négy év alatt. Ezt a többéves béremelési programot gyorsítja fel a kormány azzal, hogy előre hozzák az idei, eredetileg novemberre tervezett nyolcszázalékos ápolói béremelést, ami már januártól visszamenőleg jár. Az elmúlt 16 hónapban összesen 53 százalékkal emelkedtek a szakdolgozói bérek az egészségügyben.