A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) arra kéri Palkovics László innovációs és technológiai minisztert, hogy ne tartsa vissza az akadémiai kutatóhálózat 2019. első negyedévi finanszírozását – mondta tegnap Lovász László elnök a köztestület rendkívül közgyűlése után.
Hozzáfűzte: a miniszter jelenleg a 2019. első negyedévi teljes finanszírozás mintegy felét, a béreken felüli, dologi kiadásokra fordítható összeget visszatartja az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és az MTA közötti teljes megállapodás megszületéséig, arra hivatkozva, hogy egyébként az „Akadémia nem csinálna semmit”.
Ez a lépés méltatlan az Akadémiához és a kormányhoz is – fogalmazott az MTA elnöke. Felidézte: az Országgyűlés által elfogadott 2019. évi költségvetési törvény az MTA korábbi költségvetésének mintegy kétharmadát, közte a kutatóhálózat fenntartásával kapcsolatos forrásokat az ITM-hez irányította át.
Lovász László leszögezte: nem az MTA élezte ki a viszonyt a kormánnyal. Hozzátette, hogy hamis az a vád, amely szerint az akadémiai kutatóhálózat nem elég hatékony, hiszen ha az eredményességet a finanszírozás nagysága függvényében vizsgáljuk, az MTA kutatóhálózata Európa leghatékonyabbjai közé tartozik.
Palkovics László tegnap sajtótájékoztatót tartott, amelyen hangsúlyozta: az előzetes tervek ellenére azért nem ment el az MTA rendkívüli közgyűlésére, mert a testület elé olyan anyagok kerültek, amelyek méltatlanok az Akadémia közgyűléséhez. A miniszter szavai szerint a kormány fontosnak tartja, hogy a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer átalakításakor az átmeneti időszakban is lehetővé tegye az MTA zavartalan működését, hiszen alapelvünk, hogy érték nem veszhet el. Ennek megfelelően a kormány biztosítani fogja a kutatóintézetekben dolgozók bérét mindaddig, amíg az új struktúra a tervek szerint jövő áprilisra létrejön.
Palkovics László szerint a hazai innovációs rendszer jelenlegi állapota messze van azoktól a lehetőségektől, amelyeket a kutatói közösség el tudna érni. Kitért arra, hogy jelenleg négy elkülönülő rendszerben folyik kutatás, innováció: az egyetemeken, az állami kutatóintézetekben, az MTA kutatóhálózatában és a vállalatok kutatási rendszerében. – A kormány nem elvenni, hanem adni akar, ezért jelentősen meg akarja változtatni a kutatásra fordítható összegeket, a kutatási feltételrendszert. Ehhez a struktúrát is át kell tekinteni, az MTA kutatási rendszere pedig lényegében nyolcvan éve nem változott – jelentette ki.
Kiemelte, hogy a most javasolt rendszer megegyezik az EU kutatástámogatási struktúrájával, és három elemet tartalmaz: a kiváló kutatási rendszert, a különböző gazdasági és társadalmi kihívásokra válaszoló kutatások finanszírozását, valamint az innovációs rendszer anyagi támogatását.