Nem érte felkészületlenül a kánikula a Fővárosi Állat- és Növénykertet, hiszen ez már a százötvenkettedik nyara az intézménynek – erről beszélt lapunknak Hanga Zoltán szóvivő. Kiemelte: az állatkertet úgy alakították ki, hogy az élőlények mesterséges élőhelyén legyenek árnyékosabb, hűvösebb részek is. – Ilyen melegben megnő az állatok vízigénye, ennek megfelelően különösen ügyelünk az ivóvízellátásukra, sőt a gondozók a tapírokat és az elefántokat gyakran locsolják is – részletezte a szakember.
Hanga megjegyezte, hogy a látogatók a jegesmedvékért aggódnak a legjobban, de erre semmi okuk sincs, hiszen a nagyragadozók szinte minden idejüket a medencében töltik, és megfelelően működnek a természetes hűtőfunkcióik is.
– Az orangutánok részlegére csapokat szereltünk be, a pingvinek pedig a nagyvárosok utcáin is megtalálható párakapuk által tudnak hűsölni. A szóvivő azonban hangsúlyozta, hogy a kánikula ideje alatt az állatkert nemcsak a lakóira, hanem a látogatóira is gondol, így az emberek számára is több párakaput helyeztek ki az intézmény területén.
A hazai madárvilágot összességében kevésbé viseli meg a tartós hőség, ami leginkább a tapasztalatlan fiókák számára jelent kihívást, a kánikula miatti elhullás ritka – erről beszélt a Magyar Időknek a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője.
Orbán Zoltán elmondta, hogy a Magyarországon előforduló madarak mindegyike röpképes, így, ha szomjas, akkor elrepül a legközelebbi vízlelőhelyig. Kiváló a memóriájuk, pontosan tudják, hogy mit hol találnak a környéken. Emellett a szükséges víz egy részéhez a rovarevők a táplálékon keresztül is képesek hozzájutni.
– A madaraknak nemcsak az ivás miatt van szükségük a vízre, hanem a tisztálkodás is fontos nekik, a víz-, a por- és a napfürdővel tartják távol az élősködőket – mutatott rá az MME szóvivője. Orbán Zoltán kitért arra is, hogy ha helyben – a kertünkben, az erkélyen vagy az ablakban – szeretnénk segíteni a madaraknak, akkor kihelyezhetünk számukra nagyobb műanyag virágalátétet.
Hozzátette: ahol sok a macska, ott másfél méter magasan, például egy tönk tetején vagy ablakpárkányon itatva egyenlíthetjük ki az esélyeket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kánikulában lehetőleg a földre is tegyünk ki itatókat, ahol más állatok, a sünök vagy éppen a gyíkok is tudnak inni.
A Pilisi Parkerdő Zrt. arról tájékoztatta a Magyar Időket, hogy az általa kezelt területeken a hőséggel kapcsolatban külön intézkedés nincs érvényben.
– Ettől függetlenül a magas hőmérséklet az erdő állat- és növényvilága számára egyaránt megterhelő. Az ilyen időszakokban különösen nagy jelentősége van az erdők természetes víztartalékainak, mint amilyenek a Visegrádi-hegységben és a Pilisben találhatók, a parkerdő által 2008 és 2013 között helyreállított kistavak, illetve az erdőben visszahagyott, úgynevezett holt fák, amelyek „szivacsként” működve víztartalékot biztosítanak a növényzetnek – közölték.
Kitértek arra is, hogy a kirándulók, túrázók és az erdőkön áthaladók számára a mostani hőségben és szárazságban a legfontosabb tudnivaló, hogy jelenleg az átlagosnál is nagyobb körültekintéssel és fegyelmezettséggel szükséges megelőznünk az erdőtüzek kialakulását.
– Emellett felhívjuk a túrázók figyelmét, hogy a hátizsákba mindenképpen kerüljön megfelelő mennyiségű folyadék. A parkerdőkben található kisebb vízbőségű természetes források az aszályos időszakban el is apadhatnak, de bővizűbb forrásaink jó minőségű vizet szolgáltatnak az erdőlátogatóknak. Fontos azonban tudnunk, hogy forrásaink vizét mindenki csak saját felelősségére fogyassza – fűzték hozzá.
Felújítás a pilisi parkerdőben
Többnapos munkával kitakarították és megújították a visegrádi Kaán Károly-forrás környezetét a Pilisi Parkerdő Zrt. visegrádi erdészetének munkatársai – erről közleményben tájékoztatta lapunkat a társaság. Összegyűjtötték a forrás környékén elhelyezett gumiszőnyegeket és kartonlapokat, amelyek helyére friss murvaborítás került. A víznyerő hely így kényelmesen és száraz lábbal megközelíthető, emellett szintén murvával töltötték fel a bekötőút kátyúit. Megújult a forrás környéki pihenőhely is: felújították a tűzrakóhelyet, kicseréltek egy megrongálódott asztalt és két padot és a korlát egy szakaszát. A többi padot és asztalt, valamint a korlátot és a tájé-koztató táblák tartóit lecsiszolták, lefestették, ami nemcsak esztétikailag fontos, hanem a párás környezetben a faanyag hosszú távú védelmét is szolgálja. A felújításra nagy szükség volt, hiszen a Visegrádi-hegység egyik emblematikus forrásánál, az Apátkúti-völgyben fekvő Kaán Károly-forrásnál évente több tízezren fordulnak meg. (B. A.)