Globális áttekintés az egészségügyi ellátásról – ezzel a címmel jelent meg nemrég az az Ipsos-felmérés, amelynek során 27 országban több mint 23 ezer embert kérdeztek meg idén tavasszal az egészségügyi ellátással kapcsolatban.
Összességében a megkérdezettek 45 százaléka volt elégedett az országában igénybe vehető egészségügyi ellátás minőségével, az értékelésnél az orvosok, kórházak, diagnosztikai vizsgálatok és gyógyszerek elérhetőségét, hozzáférhetőségét vizsgálták. A legtöbben Nagy-Britanniában (73 százalék), Malajziában (72 százalék) és Ausztráliában (71 százalék) adtak pozitív értékelést.
A legrosszabb minősítést Lengyelországban, Oroszországban és Szerbiában kapta az ellátórendszer (mindössze 14, 16, illetve 18 százalékos elégedettséggel), de e téren Magyarországon sem jó a helyzet, ugyanis az embereknek csupán az egyötöde mondta azt, hogy jó az egészségügyi ellátás minősége, 39 százalék szerint sem nem jó, sem nem rossz, míg 41 százalék kifejezetten rossznak, illetve szegényesnek ítélte.
A problémák közül első helyen a kezeléshez való hozzáférést, illetve a hosszú várakozási időket kifogásolták a legtöbben, főként Lengyelországban (70 százalék), Szerbiában (68 százalék) és Magyarországon (65 százalék).
A megfelelő számú egészségügyi személyzet hiányát jelölték meg az emberek világszerte a második legsúlyosabb gondnak, amit leginkább a svédek (68 százalék), a franciák (67 százalék), a magyarok (63 százalék) és a németek (61 százalék) nehezményeztek.
A harmadik leggyakrabban felmerülő probléma világszerte a magas kezelési költség, ez az Egyesült Államokban, Malajziában, Indiában és Szaúd-Arábiában élőket érinti.
Arra a kérdésre, hogy túlterheltnek tartja-e az országa egészségügyi rendszerét, a britek után a magyarok közül válaszoltak a legtöbben igennel (85, illetve 80 százalék). Nálunk a legkisebb azoknak az aránya – mindössze 13 százalék –, akik bíznak abban, hogy az egészségügyi rendszer a legjobb ellátást biztosítja számukra.
Ugyanakkor egy másik, a válaszadók egészségi állapotára vonatkozó kérdéscsoportnál arra a kérdésre, hogy megkap-e minden szükséges orvosi ellátást, a megkérdezett honfitársaink 48 százaléka válaszolt igennel (ez a globális átlag is), míg 52 százalékuk szerint rendelkezésükre áll a megfelelő fogorvosi ellátás (ami világátlagban csak 46 százalék számára elérhető). Tanulságos, hogy miközben hazánkat a kötelező és átfogó védőoltásrendszernek köszönhetően kerülik el a számos országban már megjelent súlyos fertőző betegségek, a kötelező védőoltásokat a megkérdezett honfitársainknak csak 66 százaléka tartotta szükségesnek.
A kutatás kitért arra is, milyennek ítélik meg a saját egészségi állapotukat az egyes országok polgárai, illetve mit tesznek a saját egészségük megőrzése érdekében. A felnőttek több mint fele (56 százalék) érezte egészségesnek magát, a megkérdezettek közül a legmagasabb arányban az indiaiak (70 százalék), a szerbek (68 százalék) és a szaúdiak (67 százalék) mondták azt, hogy jó egészségi állapotnak örvendenek, míg a legkisebb arányban a magyarok (47 százalék), a lengyelek (48 százalék) és az oroszok (49 százalék) válaszolták ugyanezt.
A legsúlyosabb, legtöbbeket veszélyeztető egészségügyi problémaként első helyen a daganatos megbetegedéseket említették a megkérdezettek, de komoly gondnak jelölték meg az elhízást, a cukorbajt és a mentális betegségeket is.
Nem csoda, hiszen saját bevallása szerint sem mozog eleget a válaszadók 60 százaléka (ez az arány hazánkban 73 százalék), csak 48 százalékuk étkezik saját megítélése szerint is egészségesen (nálunk ez 40 százalék), és csak 49 százalékuk alszik eleget (ez a magyarok esetében 43 százalék).
Túl sok a szubjektív elem
Nem lehet komolyan venni a felmérést, mert az rengeteg szubjektív elemet tartalmaz, és az abban szereplő kérdések objektív megválaszolásáról még a szakértők is rengeteget vitatkoznak – mondta lapunknak Bodrogi József egészségügyi közgazdász, aki szerint akár még tréfásnak is tekinthető, hogy a vizsgálat egyes elemei a mi egészségügyi rendszerünket a kolumbiai és chilei mögé teszik. Úgy vélte: a közvéleményt befolyásoló szereplők esetenkénti átgondolatlan, sőt ostoba kommunikációja biztosan szerepet játszik néhány kérdésre adott válaszban (például ha egyes ellenzéki politikusok néhány szavazatért képesek a kórházainkat „halálgyáraknak” nevezni, akkor nem meglepők az ilyen eredmények).