A Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. Tizen meghaltak, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált. Tizenöt ember – köztük a cég egykori vezetői és több alkalmazottja – ellen emeltek vádat halált okozó gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt.
A Veszprémi Törvényszék első fokon 2016. január 28-án bűncselekmény hiányában mindenkit felmentett. A törvényszék szerint a katasztrófa oka altalaj-eredetű stabilitásvesztés volt, ami miatt a töltés tönkrement. A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte a határozatot és új eljárás lefolytatását rendelte el. A Veszprémi Törvényszék vezetője jelezte, hogy nincs olyan bírája, illetve tanácsa, aki/amely ne hozott volna valamilyen döntést az elsőfokú eljárásban, így az ítélőtábla a Győri Törvényszéket jelölte ki az új eljárás lefolytatására, ami célszerűségi okokból zajlik ismét Veszprémben.
Az új eljárásban Bakonyi Zoltán, a Mal Zrt. egykori vezérigazgatója, elsőrendű vádlott azt mondta: ma sem tenne másként, mint ahogy a tragédia napján tett, és – hasonlóan a többi vádlotthoz – nem tartja magát bűnösnek. Az Origó tudósítása szerint az értesítési kötelezettség elmulasztásának vádjáról Bakonyi kiemelte: 12 óra 14 perctől, a 10-es kazetta északnyugati sarkának leomlásától 12 óra 32 percig nem állt rendelkezésére olyan információ, amely alapján bárkit is értesíthetett volna.
A „vészcsengő 12 óra 43 perckor szólalt meg” benne, amikor a tizedrendű vádlott, K. Árpád felhívta. Bakonyi Zoltán szavai szerint „ő látja az eseményeket, találkozott rendőrrel, tűzoltóval”, ahogy akkor fogalmazott, „már minden villog”. Ezt követően elindult a gáthoz, amelyről leérve értesítette az akkori ajkai polgármestert, Schwartz Bélát. Úgy fogalmazott, ma is úgy döntene, hogy azt a polgármestert hívja fel, akit ismer, mert ő azonnal összekötötte a többi polgármesterrel. A környező települések polgármestereit azért nem tudta értesíteni, mert nem ismerte őket, csak az ajkait.
„A gáton, a helyszíni szemlénél tudatosult bennem, hogy ott akkora dolog történt, amekkorát elképzelni sem lehet” – fogalmazott Bakonyi Zoltán. Meggyőződése szerint az áramlást, az elöntés nagyságát semmilyen formában nem lehetett volna befolyásolni. Azt mondta: nem volt titok, hogy maró, lúgos kémhatású anyag van a 10-es tározóban, „ez széles körű információ volt, ezt nem hallgatták el”. 2010-ben mintegy ezeregyszázan dolgoztak a Malnál, s mindannyian tudták, azok is, akik korábban dolgoztak a cégnél, mert 1999 óta ez minden papíron szerepelt. De tudták azok is, akik külső cég alkalmazottaiként dolgoztak a gáton, mert munkavédelmi oktatásban részesültek.
Bakonyi Zoltán meghallgatása végén Fejes Péter ügyész ténybeli beismerésnek értékelte az elsőrendű vádlott szavait. Úgy fogalmazott: Bakonyi beismerte, hogy szükség volt a hatóságok értesítésére, amit nem ő tett meg.
A 2017 decemberében újrakezdett eljárásban az elsőrendű vádlott hat tárgyalási napon részletes vallomást tett, a többi vádlott azonban, fenntartva korábbi vallomását, nem kívánt megszólalni, így korábbi mondandójukat ismerteti most a Győri Törvényszék bírája.