Tóth Csaba szerint a nemzeti konzultáció közpénzen folytatott kampányeszköz. A Republikon Intézet stratégiai igazgatója azt javasolja a kormánynak, hogy helyette írjon ki pályázatot társadalomkutatóknak és mérjék meg a választók véleményét. Eddig ezeken a kérdőíveken a kormány egyoldalú álláspontja szerepelt – hangsúlyozta az elemző.
Ezzel nem értett egyet G. Fodor Gábor, aki elmondta, hogy a nemzeti konzultáció nagyon fontos eszköze annak, hogy a kormány megkérdezze az embereket egy nagyon fontos témáról. Ilyen a demográfia, ebben az esetben a kormány azt szeretné megtudni, hogy milyen feltételekkel tudná megkönnyíteni a gyermekvállalást. Ez nem autonómiasérelmet jelent, hanem azt, hogy a kormányzati politika meddig nyújtózkodhat. Ráadásul fontos a nemzetpolitikai vetület is: hogy elfogy-e a magyar vagy nem? Ezek pedig indokolt és legitim politikai törekvések – szögezte le a Századvég stratégiai igazgatója.
Böcskei Balázs szerint nem konzultáció, hanem vélemény, illetve közpolitikai álláspont előállítása zajlik. Az állampolgár nem különböző opciók közül választhat, hanem a kormányzat által priorizált álláspontra tud ráerősíteni – tette hozzá a politikai elemző.
Gajdics Ottó idézte Orbán Viktort, aki korábban arról beszélt, hogy a nemzeti konzultáció nem egy kvíz, ahol el kell találni a helyes választ, hanem a konzultáció egyetértési pontokat keres mindazokkal, akik támogatják a kormány politikáját.
A Magyar Idők főszerkesztője hangsúlyozta: a kormányfő szeretné tudni, hogy ezekben a fontos kérdésekben jól gondolkodik-e, azaz akik őt megválasztották, úgy gondolkodnak-e egy adott kérdésről, mint ő. Erre pedig a nemzeti konzultáció kiválóan alkalmas – jelentette ki Gajdics Ottó.
A teljes tartalom IDE kattintva érhető el.