Ahogy az várható volt, az LMP támogatásával, a szükséges kétharmados többséggel megválasztotta az Országgyűlés az Alkotmánybíróság (AB) hiányzó négy tagját és a testület elnökét. A titkos szavazáson összesen 138 országgyűlési képviselő vett részt. Így mostantól Sulyok Tamás alkotmánybíró, az AB eddigi elnökhelyettese a grémium elnöke, aki a szavazáson 137 igen és 1 nem szavazatot kapott; megbízatása 2026-ig tart.
Az egyik betöltetlen helyre Hörcherné Marosi Ildikót, a Kúria bíráját választották meg, aki jelentős szakmai múlttal rendelkezik. 2008-tól az Alkotmánybíróság elnökének főtanácsadója volt, majd az Alkotmánybírósági Szemle című szakfolyóirat főszerkesztőjeként is tevékenykedett. 2012-ben a Kúria közigazgatási és munkaügyi kollégiumának bírájává nevezték ki, ahol az önkormányzati tanács tagjaként dolgozik, valamint több neves egyetem oktatója.
Horváth Attila jogtörténész is tagja lett a taláros testületnek, akinek fő kutatási területe a magyar magán- és kereskedelmi jog története, valamint a szocializmus korszakának alkotmány- és jogtörténete. Számos tanulmányában foglalkozott az 1956-os forradalom jog- és alkotmánytörténeti kérdéseivel, a forradalmat követő megtorlásokkal.
Schanda Balázst, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetőjét is alkotmánybírává választották, ő az 1990-es évektől többek között alkotmány-, alap- és emberi jogi kurzusok oktatója, a hazai jogi felsőoktatás alakításának tevékeny szereplője. Az alkotmány- és az egyházjog nemzetközileg is elismert professzora, elsősorban a vallásszabadság, az állam és egyház viszonya, a magyar és összehasonlító állami egyházjog, az egyházi közjog, az alkotmányosság elvei, az alkotmány értéktartalma, a házasság és a család alkotmányjogi védelmének kérdései foglalkoztatják.
Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes is bekerült a testületbe. Ő a nemzetközi jog és környezetvédelmi jog elismert szakértője, aki jelentős szerepet játszott az új típusú nemzetközi környezetvédelmi menedzserképzés meghonosításában is.
Szabó Marcel kivételével mindannyian 136 támogató szavazatot kaptak 2 nem ellenében. Az ombudsmanhelyettest 135 igen szavazattal és 2 nemmel választották taggá, esetében egy voks érvénytelen volt.
Az új bírákat december 1-jével választották az AB tagjává, megbízatásuk 12 évre szól. Miután Latorcai János levezető elnök bejelentette a voksolás eredményét, az új elnök és a megválasztott bírák esküt tettek az Országházban. Az MSZP és a Jobbik már korábban bejelentette, hogy nem vesz részt a szavazásban.
A Jobbik ezt azzal indokolta, hogy az eljárással van problémájuk, mert túl gyorsnak találták, ugyanakkor a jelöltek személyével nincs bajuk. A szocialisták azért maradtak távol, mert szerintük törvénytelen volt az alkotmánybírókat jelölő folyamat. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője kijelentette: az MSZP meg akarta puccsolni az alkotmánybírák megválasztását, majd idézte a házszabály vonatkozó passzusát, amely azt igazolja, hogy minden törvényesen zajlott. Hozzátette: az egész „hajcihő” csak azt mutatja, hogy a szocialisták a demokrácia intézményrendszerének rombolásában érdekeltek. Közben a DK ismét nekiment az LMP-nek. Varju László szerint az ökopárt kollaboráns, amiért kisegítette szavazataival a kormánypártokat. A Gyurcsány-párti politikus szerint az LMP kiírta magát az ellenzéki pártok sorából. Varju László sajtótájékoztatóján részt vett az LMP teljes frakciója, akik arra voltak kíváncsiak, mond-e újat az alelnök.
A sajtóteremben a DK-s politikus szóváltásba keveredett Szél Bernadett és Hadházy Ákos társelnökökkel. Őket arról akarta meggyőzni, hogy az új tagok alkalmatlanok alkotmánybírának. A vita közben megjelent Schiffer András, az LMP volt társelnöke is, aki azt mondta Varju Lászlónak, hogy hazudik a jelöltekről, így Schanda Balázs egyik egyházzal kapcsolatos írásáról sem mond igazat, majd hozzátette: „Gyakorlatilag egyházellenes indulatokat szítanak fel, azt csinálják, amit az ÁVH-s szellemi elődeik”, nem 1952-t írunk – fogalmazott. Hozzátette: Horváth Attila jogtörténésszel az a baja a DK-nak, hogy részt vett abban a vizsgálóbizottságban, amely a 2006-os véres tömegoszlatást elemezte. Mint fogalmazott, ez a Gyurcsány-kormány idején történt, amikor törvénytelenül oszlattak fel békés tüntetést, és az emberek közé lövettek. Az LMP szerint a DK az utóbbi napokat arra használta ki, hogy szavazókat vigyen el tőlük.
Szelényi Zsuzsa, az Együtt képviselője is megszólalt a szavazás után. Azt mondta, azért nem voksoltak, mert az Alkotmánybíróságot illegitim testületnek tartják, ahová a Fidesz nevezi ki az embereit, ezért nem is bíznak a grémiumban. Fodor Gábor, a Liberális Párt elnöke azért szavazott nemmel, mert véleménye szerint az AB jogkörét megnyirbálta a kormány és díszletszerepbe kényszerítette a hatalom.
Vita a letelepedési kötvényről
Napirend előtt Apáti István (Jobbik) felidézte, hogy pártja az alaptörvény-módosításnál világossá tette: csak százszázalékos védelmet tud elképzelni, vagyis a letelepedési kötvény megszüntetését. Szerinte a kormány nem szüntette meg a Rogán–Habony-körnek 100-120 milliárd forintos üzletet jelentő lehetőséget. Azt kérte, hogy a kormánypártok adjanak magyarázatot arra, miért nem támogatták a Jobbik alaptörvény-módosítását, amely szóról szóra megegyezett „a kedves vezető” által benyújtottal, csak egy mondattal, a letelepedési kötvény megszüntetésével volt több. Szerinte ez a kérdés a Fidesznek nem nemzeti ügy, valóban a pénz az istenük.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában hangoztatta: a Jobbik próbálja menteni a menthetetlent, azt, hogy nem szavazta meg az alaptörvény-módosítást. Szerinte most, hogy Magyarország gazdaságilag stabil, a kormány az összes kötvényprogramot, így a letelepedési kötvényt is felülvizsgálja. Ez független a Jobbik zsarolgatásától – tette egyértelművé. Közölte, hogy nem ez az első eset, amikor a Jobbik szembemegy korábbi elveivel, a párt a pénzért és a hatalomért mindenre képes.
Erősödnek a tiszti főorvos járványügyi jogkörei
A tiszti főorvos járványügyi jogköreinek erősítéséről, a leletkiadás rendjéről és új pszichoaktív anyagok kábítószerré minősítéséről döntött az Országgyűlés kilenc egészségügyi tárgyú jogszabály módosításával a kormány kezdeményezésére. A képviselők lehetőséget teremtettek arra, hogy az országos tiszti főorvos közvetlen, országos szinten egységesen végrehajtandó intézkedéseket rendeljen el. Ezt egy esetleges járványveszély kockázatainak minimálisra csökkentésével és a hazai járványügyi biztonság változatlan fenntartásával indokolták. Emellett döntöttek arról is, hogy 13 új pszichoaktív anyag esik szigorúbb – a kábítószerekkel megegyező – elbírálás alá.
A trafiktörvény hatálya alá vonták az elektromos cigarettát
Az elektromos cigaretták, utántöltő flakonok és az úgynevezett dohányzást imitáló elektronikus eszközök gyártói és importőrei a forgalomba hozatali bejelentés fenntartásáért évente szolgáltatási díjat fizetnek, ennek mértékét rendeletben határozzák majd meg. Az Országgyűlés a trafiktörvény hatálya alá vonta az elektromos cigarettákat, de lehetővé tette, hogy egy későbbi külön jogszabály alapján ezeket a termékeket ne csak dohányboltban lehessen majd megvásárolni. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a törvényalkotási bizottság múlt csütörtöki ülésén közölte: a szabályozás könnyítése nem lesz korlátlan, mert a fiatalkorúak szigorú védelmét az e-cigarettánál is biztosítani kell. Ezért ha a korábban működő, e-cigarettát árusító boltok is forgalmazhatnak majd elektromos cigarettát, akkor rájuk is vonatkoznak a fiatalkorúak fokozottabb védelmét célzó szabályok. Ennek részleteiről egy később megszülető kormányrendelet rendelkezik majd – jelezte.
A rendőrség is megbírságolhatja a szabálytalanul drónozókat
Az Országgyűlés elfogadta a légi közlekedésről szóló törvény módosítását, amely rendeletalkotási felhatalmazással lehetővé teszi, hogy a rendőrség is megbírságolhassa a szabálytalanul drónozókat. A képviselők meghatározták a közös felhasználású (polgári-katonai) repülőtér részletszabályait. Ezeket a reptereket a nem nyilvános repülőtér kategóriájába sorolták, mivel elsősorban állami célú, azaz az általános légi forgalomtól eltérő légijármű-mozgásokat szolgálnak ki. Az ilyen repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének engedélyezését, zajgátló védőövezetének engedélyezését a katonai légügyi hatóság hatáskörébe utalták.
A törvény rendelkezik Magyarország légi közlekedési terep- és akadály-adatbázisának létrehozásáról is. Megszűnt a lajstromozásra nem kötelezett légi jármű fogalma, helyébe a repülőeszköz és a pilóta nélküli légi jármű (drón) lép. A repülőmodell fogalma beolvad a pilóta nélküli légi jármű fogalmába.
Önkormányzati tulajdonba kerülnek állami területek
Az Országgyűlés elfogadta az egyes állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanok ingyenes átadásáról szóló törvényt. A Fidesz-frakció külön szavazást kért a törvényalkotási bizottság azt célzó módosító indítványáról, hogy a XII. kerületi önkormányzat ingyenesen megkaphassa a Normafa parkot, ez a javaslat végül egyetlen támogató szavazatot sem kapott. Az elfogadott törvény több tucat állami közpark ingyenes átadását tartalmazza 22 önkormányzatnak. A törvény alapján a budapesti Erzsébet téren további négy ingatlan fővárosiból állami tulajdonba kerül. Az indoklás szerint így tulajdonjogilag is egységesen kezelhető és üzemeltethető közparki terület alakítható ki.
Trócsányi László: Gyorsabbá válhatnak a bírósági eljárások
– Versenyképességi kérdés, hogy milyen egy ország polgári perrendtartása – jelentette ki az igazságügyi miniszter, miután az Országgyűlés elfogadta az új polgári perrendtartásról szóló törvényt. Trócsányi László a versenyképesség jogi vetületének nevezte, hogy az eljárási szabályok lehetővé tegyék: a vállalatok, intézmények, magánszemélyek bizalommal fordulhassanak az igazságszolgáltatáshoz, és rövid időn belül tisztességes eljárásban gyors döntés szülessen az ügyükben. A miniszter emlékeztetett: az anyagi jogi szabályokat – amelyeket Trócsányi László „testnek” aposztrofált – az új Polgári törvénykönyvben 2013-ban megalkották, most pedig a polgári perrendtartásról szóló törvénnyel a „lelket” is, amely „a testet működteti”.