A felperes, vagyis Ahmed H. meghallgatásával folytatódott tegnap a tárgyalás a Fővárosi Törvényszéken; a terrorcselekményért öt év börtönre ítélt férfi azért perelte be az államot, mert szerinte kárt okozott jó hírének az, hogy szerepelt a neve a nemzeti konzultációban. A szír férfi ezért nyolcmillió forint sérelmi díjat és nyilvános bocsánatkérést követelt a magyar államtól. A csütörtöki meghallgatásán ugyanakkor kiderült, hogy teljesen soha nem fordították le neki azt a pontot a nemzeti konzultációban, amit sérelmez, és csak a cellatársa által elmondottak alapján döntött a per mellett.
A bíró ennek okán megkérte a tolmácsot, hogy fordítsa le Ahmed H. számára azokat a kérdéseket, amelyek a per tárgyát képezik: „Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Ilyen például a Helsinki Bizottság vagy az Amnesty International, ami többször is követelte annak az Ahmed H.-nak a szabadon bocsátását, aki kövekkel támadt a határt védő magyar rendőrökre, és terrorcselekményért első fokon elítélték. Az Amnesty még kártérítést is fizettetne a magyar állammal” – ismertette a tolmács.
A szír férfi úgy vélte, a konzultációban való feltüntetése befolyásolta a bíróságot a döntésben; később pedig már azt magyarázta, hogy a „szerepeltetése” azért kellett, hogy a nem jogerős tízéves börtönbüntetést jogerőre emeljék majd később. – Összetört a bizalmam a magyar állam felé. Ez a papír volt az előkészítése annak, hogy helybenhagyják a tíz évre kiszabott ítéletet – fogalmazott a felperes, majd hozzátette: eltorzították a hírnevem; minden, amit a médiában mondtak, az nem igaz – sorolta az elítélt a kifogásait.
Ahmed H. védője kijelentette: egy ellenséges közegben azt állította róla a konzultáció szövege, hogy bűnös, pedig akkor még nem volt jogerős ítélet az ügyben. A tízéves nem jogerős ítéletet egyébként 2016. november 30-án hirdették ki, amelyet később a Szegedi Ítélőtábla hatályon kívül helyezett és új eljárás lefolytatását írta elő. A konzultációt 2017 szeptemberében küldték ki a magyar családoknak.
A per tegnapi fordulóján a férfi hosszasan fejtette ki, hogy az eset miatt depressziós volt, és bár meg tudna bocsátani a magyar államnak, elfelejteni sosem fogja a vele történteket. A szír állampolgár – bár a bíró nem tett fel neki erre vonatkozó kérdést – elmondta azt is, hogy 15 évig nem hagyta el Ciprust, ahol egyébként a felesége és a két lánya várja. A kilenc útlevél pedig csupán azért volt nála, mert azok a családtagjaié. Állítása szerint ezek mind valódi igazolványok. A bíró kérdésére – miszerint Szíriában a média hogyan ad hírt a különböző bűncselekményekről – úgy nyilatkozott, hazájában a rendszer a nagyobb ügyeket elhallgatja, a média nem tudósít büntetőügyekről, „hogy ne keltsenek félelmet az emberekben”.
A kabinetiroda jogi képviselőjének kérdésére – amely úgy szólt, Szíriában elítélik-e azt, aki megdobálja a rendőröket – azt felelte: igen, volt is ilyen eset focipályán, az illetőt 72 óra mecsettisztításra ítélték.
Az üggyel kapcsolatban Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója egy sajtótájékoztatón emlékeztetett: Ahmed H. egy terrorista, akit terrorcselekmények miatt jogerősen elítélt a magyar bíróság.
– Ez az az ember, aki a magyar határt védő rendőrökre rátámadt, aki egy felhergelt tömeget, illegális bevándorlókat akart áthozni a magyar határzáron keresztül, és fizikai támadást vezényelt – fogalmazott.
Ahmed H. holnap szabadul feltételesen a tiszalöki börtönből; a férfit tíz évre kiutasították Magyarországról.
Sokan oltalmazták a bűnözőt
Ahmed H. szabadon engedését követelte az Amnesty International (AI); a Soros Györgyhöz köthető szervezet szerint a férfi „nem követett el terrorcselekményt, ezt a bizonyítékok világosan alátámasztják”. Az AI egy petíciót is benyújtott a szaktárcához, amelyben azt kérték: enyhítsenek a vádlott büntetésén, és segítsenek neki minél előbb hazajutni Ciprusra. A The New York Times 2018. szeptember 20-i cikkében a szervezet egyik képviselője azt mondta, hogy az ítéletnek semmi köze az igazságszolgáltatáshoz; egy másik képviselő, Demeter Áron pedig úgy fogalmazott a Politico 2018. június 3-i cikkében: véleményünk szerint ez nem volt terrorcselekmény, és félreértelmezték a jogszabályokat. Az elítélt szabadon engedését követelte Juhász Péter és Gulyás Márton is, aki részt vett egy erről szóló tüntetésen. A Sargentini-jelentés pedig külön részt szentelt a büntetőeljárásnak, amely szerint a 42 éves férfit azért ítélték el, mert át akarta hozni a családját a magyar–szerb határon. Az Európai Parlament a Magyarországot elítélő határozatában védte meg a bűnözőt: a 2017-es határozat szerint – amelynek megfogalmazásában részt vett Niedermüller Péter és Jávor Benedek is – „tisztességtelen” eljárással azért marasztalták el, mert „megafonnal próbálta nyugtatni a tömeget”, és mert „három tárgyat hajított a határt védő rendőrökre”.