– Két részletben 112 millió forintot kaptunk az államtól azért, mert 2011 előtt nem volt adósságunk – bocsátotta előre a Pest megyei Dány polgármestere. Gódor Lajosné elmondta: annak idején kicsit „sajnálkoztak”, amikor Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy átvállalják az önkormányzatok adósságát, mert nekik nem volt hitelük. Rosszul esett nekik, hogy akik jól gazdálkodtak, vagy más okból nem volt tartozásuk, azok kimaradnak a konszolidációból. – Aztán nagyon megörültünk, amikor később a kormányfő közölte: azok a települések is kapnak pénzt, amelyeknek nem volt adósságuk – hangsúlyozta a polgármester.
Gódor Lajosné örömmel sorolta: az összeg első felét belterületi utak rendbetételére, településrendezési tervük felülvizsgálatára és óvodafejlesztésre szánták. Utóbbi – a konyhafelújítással együtt – végül nem ebből, hanem BM pályázati pénzből és külön miniszterelnöki támogatásból valósult meg. – A megmaradt 70 millió forintból és a második tételből némi hitelfelvétel mellett művelődési házat építünk és bővítjük a könyvtárat is – folytatta a 4500 lakosú Dány első embere. Hozzátette: az emberek nagyon örülnek ennek a beruházásnak, mert már régóta álmodnak egy szép művelődési házról.
Hasonlóan hiánypótló fejlesztésekre költötték az állami segítséget a 2560 lakosú, közeli Úri településen is. Haraszti Imre polgármester arról beszélt: nagyon örültek annak, hogy az állam elismerte azokat a településeket, amelyek 2011 előtt nem adósodtak el. Hitelt nagyon könnyen fel lehetett venni annak idején, csak visszafizetni volt nehéz. Éppen ezért ők Úriban addig nyújtózkodtak, ameddig a takaró ért. – Két részletben összesen 88 millió forint állami támogatást ítéltek oda az önkormányzatnak. Sokszor mondtam már, hogy mi csak 30 kilométerre, ugyanakkor százéves lemaradásban voltunk a fővárostól, és az állami támogatásoknak köszönhetően ezt csökkenteni tudtuk – fogalmazott Haraszti Imre.
A településen rendbe tették a polgármesteri hivatal és az óvoda tetejét, valamint felújították a művelődési ház belsejét, korszerűsítették a fűtési rendszert, új bútorokat vásároltak a házasságkötő terembe. A forrás második feléből rendbe tették a padkát és a járdát a főút mellett, továbbá leaszfaltoztak egy utcát, egy másik szakaszon pedig a mederburkolatot állították helyre. Emellett a településrendezési tervet itt is módosították. Más forrásból sportcsarnokot is építenek a faluban, az alapkőletétel márciusban lesz. – Semmi extrát nem csináltunk az állami támogatásból, csak próbáltuk élhetőbbé tenni a települést, ami részben sikerült is – köszönt el a polgármester.
A központi forrásokra Ceglédbercelen is nagy szükség volt. A gondosan gazdálkodó település 224 millió forintos támogatásban részesült. Az összeg első része 2015-ben érkezett meg, a második 112 millió pedig egy évre rá. Az első fejlesztési forrással már sikeresen el is számoltak. A központi segítségből számos fejlesztést valósítottak meg. – A leghangsúlyosabbnak az útjaink és járdáink felújítását tartottuk, hiszen azokat mindenki használja – mondta lapunknak Török József polgármester. Hozzátette: nemcsak felújítottak több, korábban makadámborítású szakaszt, hanem egyes utakat ki is szélesítettek, továbbá új utakat építettek.
Ceglédbercel első embere büszkén említette meg azt is, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő temetőt is sikerült felújítani a támogatásnak köszönhetően, és igazodva az új temetkezési szokásokhoz, urnafalat is építtettek. – Az utak és a temető mellett korszerűsödött a könyvtár, a polgármesteri hivatal, valamint az egészségügyi intézmények klimatizációs rendszere – fogalmazott. A beruházások elindításához esetenként saját forrásra is szükség volt.
Török József kiemelte azt is, hogy a jövőre gondolva ez évben felülvizsgálják a helyi építési szabályzatot, ami nagy hatással lehet majd a későbbi településképre. Ami a jövőbeni terveket illeti, a polgármester elmondta: ha a település két még földes utcája is új burkolatot kap, akkor már a település minden útja szilárd burkolattal lesz ellátva, és az utak fenntartásáról, karbantartásáról kell majd gondoskodni.
Emlékezetes, az állam 2011 és 2013 között kétezer önkormányzat csaknem 1370 milliárd forint adósságát vállalta át. Először 2011 végén a megyei önkormányzatokat konszolidálták, ez 197,6 milliárd forintba került. Egy évvel később az ötezer főnél kevesebb lakosú települések 84,8 milliárd forintnyi adósságát vették át, majd 2013 nyarán a többi település részleges konszolidációja következett. Ekkor az érintett önkormányzatok adósságának 40-70 százalékát vállalta át az állam, majd a következő év februárjában a maradék tehertől is megszabadultak a települések.
Miután 2014-ben befejeződött az önkormányzatok adósságkonszolidációja, a kormány úgy döntött, hogy támogatásban részesíti azt az 1176 települést, amely korábban nem vett fel hitelt. Azt tervezték, hogy az érintett önkormányzatoknak négy év alatt, két részletben, lakosságarányosan összesen több tíz milliárd forint fejlesztési forrást adnak. Az első ütemben, 2014-ben 1055 önkormányzat összesen 12,1 milliárd forint támogatásban részesült, míg egy évvel később 115 település csaknem 9,5 milliárd forintot kapott. A következő évben, 2016-ban a harmadik ütem lett volna esedékes, de az ország teljesítőképességének folyamatos javulása lehetővé tette, hogy a 2017-re ígért támogatásokat is kifizessék. Ez a tétel összesen több mint 22 milliárd forint volt.